Ti mit tennétek, ha tudnátok hogy a fiatok csalja a menyasszonyát?

Ja, és nem mondanàm meg a menyasszonynak, ez nem az én dolgom, a fiamat azèrt mégsem tàmadhatom hàtba. De arra ösztökélném, hogy àlljon elé, öntsön tiszta vizet a pohàrba, vàllalja, amit tett.

És semmikèpp ne vegye el, ha pedig hiàba beszèlek (gondolom erre irànyul a kérdésed), akkor megnondanàm, hogy nagggggyon beteg leszek az esküvő napjàn, mert nem fogok ott àllni mosolyogva, puszi-puszival, minden jót kívánni, gratulàlni nekik. Ha majd kiderül (előbb-utóbb ki fog), hogy nézek az emberek, a lány szemébe??! Egy hibàt nem lehet egy màsikkal helyrehozni.....

És szègyellje, hogy ilyen helyzetbe hozott, hogy asszisztàlnom kell majd ehhez az egészhez, amennyiben nem rendezi, továbbá rà sem fog jó fényt vetni màsok előtt, amit csinàl - màr meg kellett volna, h oldja.

De igyekezz a lehetőségekhez mèrten segíteni neki, mellette àllni, hogy azt a megoldàst vàlassza, ami korrekt ebben a szituban.

20-as vagyok.

Én beszélnék a fiammal, leginkább megpróbálnám őt lebeszélni az esküvőről. Hazugságra és susmusolásra nem lehet építeni egy közös életet. Ha nem tudnám sehogy meggyőzni, akkor válaszút elé állítanám. Ha nem mondja el ő a menyasszonyának, én elmondanám. Nem csak azért, mert (hiába a fiam) szemétségnek tartanám az egészet, hanem azért is, mert tudnám, egy ilyen kapcsolatban egyikük sem lenne boldog. Nem, hogy ők, de később ilyen helyzetbe szülessen gyerekük? Egy gyermek biztos családi hátteret érdemel, szerető, összetartó szülőkkel. Előbb-utóbb megsínylené a házasságuk a dolgot, talán borulna a bili is, mi csapódna le szegény gyereken? Persze jó házasságban is előfordulhat hasonló helyzet évek múltán, de ők már eleve defektesen vágnának bele.

És egyetértek valamelyik válaszolóval, nem tudnék mosolyogni azon az esküvőn...ha a menyem fülig érő szájjal sugározna egész este, én meg tudnám, hogy a fiam kb 2 nap múlva más nővel hetyeg.

Nem lennék kíváncsi a fiamra egy jó darabig, a menyasszonyával meg beszélnék.

Valamint verném a fejem a falba, hogy hol csesztem el, hogy egy férget neveltem gyerek helyett.

#24

Senki nem kényszerít semmit. Nem megverném, amiért rossz volt, csak nem lennék rá kíváncsi, mert nem szeretek ilyen emberekkel kapcsolatot tartani.

Végülis lenne olyan lehetőség, is, hogy soha többé az életben nem beszélnék a menyasszonyával, és akkor nem mondanám el (nem tudnék hazudni amúgy, soha nem tudtam). De az miért lenne jobb? Cseppet se lenne gyanús...

Amúgy meg ilyen esetben a gyerek tett érte, hogy tönkremenjen a kapcsolata, Nehogy már sajnáljam.

"De az miért lenne jobb?" - mondjuk, mert szülőként legalább nem kavarnál a gyereked kapcsolata ellen? - függetlenül attól, hogy egyet értesz vele, vagy nem, az az ő élete, és nem a tiéd, abban az ő szabályai érvényesek.

A véleményedhez természetesen jogod van, más életébe beleavatkozni meg nincs jogod, ennyike. Nem kell hazudni, egyszerűen nem kell ezt a témát felhozni, feszegetni. Nem hiszem, hogy a menyed magától tőled kérdezné meg, hogy milyen a fiad szexuális élete... amihez ugye alapban sincs semmi közöd.

A témától teljesen függetlenül kérdezem:

Milyen szülő az, aki elárulja, kiszolgáltatja a gyerekét?

Még ha nem is ért a cselekedeteivel egyet, akkor is a szülőnek kell/kellene lennie a gyerek utolsó mentsvárának, ahol védelmet kap.

Még a törvényszék előtt sem köteles vallomást tenni a szülő a gyerekére, csak itt a Gyakorin lenne ez elvárás?

Aki ezt megteszi, annak vagy soha nem volt gyereke, vagy pocsék szülő.

#28

Nálam már mosolyogva sok boldogságot kívánni az esküvőn is orbitális hazugság ilyen esetben...

Amúgy mi az, hogy én tenném tönkre a kapcsolatot? A gyerek teszi tönkre.