A baba születése után megbékül? Mit tehetnék, hogy ne legyen ennyire a baba ellen?
34 hetes terhes vagyok.
Mindenki örül a babának, kivéve apukám...
Van már egy diplomám, de elkezdtem egy elég nehéz egyetemet, 2 félévem már megvolt a 10-ből, mikor terhes lettem. Nem akartam olyan anyuka lenni, aki az egy éves babát bébiszitterre, nagyszülőkre bízza és folyamatosan az iskolában van, vagy tanul otthon, ezért abbahagytam. Alapból nehéz szak, teljes embert igényel. Lehet majd levelezőn elvégzem, ha a lányunk 4-5 éves lesz, de addig nem szeretnék nagyobb projektbe kezdeni.
Apukám ezt nehezen fogadta, merthogy nem ezért taníttatott, fizette a különóráimat, a külföldi tanulmányaimat, hogy aztán félbehagyjak mindent a baba kedvéért... Mindenki mondta, hogy ez biztosan csak a kezdeti sokk, hiszen nem terveztünk babát a párommal, szóba sem került soha és apa még 23 éves létemre is úgy kezelt, mint egy kislányt.
Én is abban reménykedtem, hogy idővel megenyhül, de nem így lett. Ami azért is rossz, mert régen nagyon jó volt a kapcsolatunk, most meg örülök, ha 2-3 hetente beszélünk pár percet. Régen rengeteg volt a közös program, utazás, vagy akár egy gyors ebéd, ha már nem fért bele. Most ezek teljesen eltűntek, és érződik rajta a sértettség.
Terhesseg nagyon jol jott ugye ?
Kivallo kifogas mindente
Nem akarsz tanulni mert terhes vagy aha
Kifogas
Nem akarod elhanyagolni a parod ? Kifogas
Tudod aki akar tanul gyerek nincs utba ha mehen belul van.
Egy nagy kifogashegy az egesz
Apadnak ez nem tetszik
Nem tudom, mi lehet ezen kamu, vagy hihetetlen.
Hogy terhes lettem úgy, hogy nemi életet élünk a párommal?
Vagy hogy a szüleim támogattak és nem az utcára raktak a 18. szülinapom után?
Kislánynak meg nem igazán mondanám magam, tekintve hogy feleség vagyok és hamarosab anya.
Utolsó, hidegen hagy a véleményed arról, hogy szerinted miért nem folytatom most az egyetemet.
Valószínűleg nem én leszek az egyetlen anyuka, aki szeretne ott lenni, mikor a kislánya először elindul, vagy megszólal, esetleg betegen is inkább mellette lenne, mint vizsgán/könyvtárban.
Terhesen pedig nem akartam éjjel 4-5 órákat aludni, és folyamatosan stresszelni. Volt jobb dolgom is, ez van.
Nem tetszik? Semmi gond, nem kell válaszolni!
"Kislánynak meg nem igazán mondanám magam, tekintve hogy feleség vagyok és hamarosab anya."
Ahhoz képest,hogy milyen magasan kvalifikált személynek tartod magad tudhatnád,hogy attól hogy valaki feleség és anya lesz még nem feltétlenül lesz érett hozzá. Rengeteg kultúrában tengeren innen és túl gyerekházasság is létezik és sok helyen gyerek szül gyereket,tehát ez nem megfelelő indok. Most biztos kiforgatnád a szavaim, holott nem mondom azt hogy te rossz anya és feleség lennél csak az érveid nem érettek és erősek.
"Lehet majd levelezőn elvégzem, ha a lányunk 4-5 éves lesz, de addig nem szeretnék nagyobb projektbe kezdeni."
"Valószínűleg nem én leszek az egyetlen anyuka, aki szeretne ott lenni, mikor a kislánya először elindul, vagy megszólal, esetleg betegen is inkább mellette lenne, mint vizsgán/könyvtárban."
Ellentmondás, ráadásul nem figyeltél eléggé a mondatok jelentésére. Nyilván senki sem (na jó talán egy-kettő) vonja kétségbe azt hogy ne legyél a kisbabád mellett, ezt én is úgy gondolom hogy így a helyes, nade te 4-5 éves koráig szeretnél kb. otthon maradni. Ez olyan mintha 5 évig lennél gyesen (tudom-tudom te nem szorulsz rá, de te hosszú évekről beszélsz). Ebből én arra következtetek hogy te szinte már jó dolgodban nem is tudod mit csinálj, ráadásul nem töröd magad hogy az egyetemet befejezd. Persze ha megvan már mindened akkor motiváció is alábbhagy hiszen akármit is dolgozol az anyagi jólét számodra mindig biztosított. Sokszor az ilyen gazdag, elkényeztetett szülők gyerekei érnek később és válnak alkalmassá arra hogy beilleszkedjenek a társadalomba, abba a milliőbe ahol olyan emberekbe "botlik" az ember akiknek az egész életük a létharcot jelenti, a kemény munkát és a nehézkedes megélhetést. Mivel nem kellett hamar felnőnöd (hiszen nem vesztettél el szülőt, nem kellett gondoskodnod mondjuk testvéreidről, nem kellett buszozgatnod iskolába és hóban fagyban menetelni oda-vissza, látni ahogy anya apa kuporgatja a tankönyveidre a pénzt,vagy vacogni a lakásban miközben tanulnál) szóval ezért gondolom én például hogy a te 23 éves korod nem pedesztriál téged feltétlenül egy felnőtt,komoly feleséggé,anyává és emberré.
Egyébként ez elég provokatív kérdésnek tűnik és megkérdőjelezem én is a valóságtartalmát.
Tehát ugye te egy büszke, gazdag, leendő 23 éves anyuka vagy. Azt írtad,hogy jól keresel a végzettségeddel. Áruld már el hogy milyen jól fizető állást kaptál ilyen fiatalon és hogy mi az a nagyon nehéz egyetemi szak amit most felfüggesztesz pár évre? Sok a megválaszolatlan kérdés.
Tegyük fel nem vagy évvesztes. 18 évesen érettségizel. Jelenleg a felsőoktatás a Bolognai-rendszeren alapszik,azaz 3+2 év legalább míg eljutsz a mesterképzéshez hiszen a legtöbb szakon érdemes elvégezni hogy sikeresen elhelyezkedjen az illető. Namost te 21 éves leszel mondjuk mire bsc-t kapsz. Tegyük fel nem mész mesterire, akkor 21-22 évesen mire elvégzed milyen jó fizető állásod lehet szakmai tapasztalat nélkül? Ha mesterire is mész akkor 23 éves leszel mire elvégzed,tehát épp most vagy annyi. Nade neked ez nem elég, apukádnak méginkább. Akkor minek mentél a másik suliba? A másik egyetem előtt nem problémázott apukád?
Rendben, elvégeztél egy könnyebb egyetemet és mondjuk ismeretség alapján az elit körből betoltak egy jó helyre. Elkezdtél egy másik szakot amit erősen kihangsúlyoztál. Áruld már el mi volt az? Azt írod,hogy talán levelezőin folytatod. Ha levelezői az a szak akkor a nívós szakok mint pl. az orvosi és a gyógyszerészeti kiesik, hiszen azokat csak nappalin lehet elvégezni. Vannak még a szintén osztatlan tanári képzések,de gondolom mivel a tanári fizetés alacsony ezért a te és családod számára ez nem egy opció. Tehát szerintem vagy jogi, vagy közgazdasági, esetleg egy mérnök szak. Nyilván nem atomfizikusnak,vagy genetikusnak tanulsz hiszen azok habár a legnehezebb szakok közé tartozik biztos természettudomámyira nem járhatsz hiszen nehezek és szarul lehet vele keresni,tehát ez az elit körben szintén nem opció. Kérdező, valós a helyzet vagy nem? Vagy inkább csendben maradsz?
35-ös, te vagy itt az önjelölt igazságkereső?
De leírom, csak hogy a kis lelked megnyugodjon:
Elvégeztem egy alapképzést a Corvinuson, elkezdtem dolgozni (igen, ismerős által kaptam munkát). Jogot tanultam, szóval szerintem érthető, hogy pici baba mellett nem vállalkozom a folytatásra. És igen, lehet levelezőn is végezni.
De ha nem hiszed, hogy igaz, akkor simán menj tovább, válaszolgass máshol. Nekem nincs szükségem arra, hogy itt bizonygassam az igazamat.
Tegnap regisztráltam ide, eddig ezzel együtt három kérdést írtam ki, a másik kettőt a "Babák" témakörben. Nyugodtan utána kereshetsz és megnézheted.
Oh aha alapkepzes az nem egyetem a bachlor kepzes.....
Miert kerdezel ha nem tetszik a valasz.
Aki akar motivalt tanul gyerekkel is terhessen es munka melllett is.
Aki nem az jon a kifogaslistaval
Vhogy mindenki átsiklik a leglényegesebb dolgon, úgyh én nem teszem: gratulálok a babához!! A tanulmányokat el lehet halasztani, az égegyadta világon semmit nem fog jelenteni pár év csúszás, amikor majd a dédunokáid körében, nyolcvanéves néniként elmélázol az életeden...
Nekünk novemberi a babánk. Mindenki azt mindta a munka mellett mérnökhallgató férjemnek, h csinálja meg a félévet, egy újszülött mellett könnyű. Nos, ő passzivált. Jól tettük, a babánkkal 3 hónapos koráig 12 x voltunk a Heim Pálban. Ez nem épp az eszik- alszik kategória. Kérdező! Te érzed majd, h mennyit bírsz, jó egészséget kívánok, akik szerint pedig kifogásokat keresel, sz'ard le.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!