A baba születése után megbékül? Mit tehetnék, hogy ne legyen ennyire a baba ellen?

Okés, ha dolgozol, semmi gond, akkor nem kell hisztizni. Apud megbékél, hidd el... max. veled nem tartja a kapcsolatot, mert úgy érzi, becsaptad - valahol jogosan.

A nyelvvizsgára meg ne legyél oda, azt minimális plusz ráfordítással bárki le tudja tenni :)

"Mellette lakás, autó hitelmentesen (mind az én nevemen, a férjemnek nincs semmi köze ezekhez).

Na, akkor felnőtt nő vagy, és viselkedj így. Apuka meg fog békülni, nINCS más választása. Nem az ő döntése. Gyereket mi szülünk, az unoka jön. Mondom ezt 32 évesen.

Nyilván minden megerősítés nélkül tisztában vagy azzal,hogy milyen kiváltságos és szerencsés helyzetben vagy ami az anyagiakat jelenti. Mint ahogy tudhatod azt is,hogy ma Magyarországon a fiatalok többségének nemhogy az egyetemét,albérletét, de még sokszor az étkeztetését sem tudják finanszírozni. Lehet te azért vagy ellenséges apukáddal,mert nem fogod fel teljes mértékben azt amit neked nyújtott életed során. Lehet ő fiatal korában szegénységben élt, lehet minden fillérért meg kellett dolgoznia és nem csak elé tették.

Írásod alapján nem csak elit családból,de elit környezetben is élsz,tehát mondhatni részben egy luxusburokban éltél és nem érted, hogy milyen amikor valaki szinte mindenét feláldozza a másikért és a feláldozó személy nem látja ennek gyümölcsét.

Nem azzal van baj, hogy te gyereket szültél és nem arról,hogy apud nem örülne az unokának,hanem a fent említett okok miatt és még a te félvállról vett hozzáállásodról az életedet illetően.

Büszkének megértem hogy büszke vagy, de ne feledd hogy ne szállj el magadtól. Én majdnem hogy mélyszegénységből jöttem, családtagjaim egyike sem diplomás, nekem soha senki nem tudott egyetlen magán órát sem finanszírozni mégis büszke vagyok rájuk. Apám halála után anyám egyedül nevelt rokkant nyugdíjból.Én is elértem a nyelvtudást,folyékonyan beszélek angolul amit otthon angol nyelvű dokumentumfilmek nézéséből tanultam leginkább autodidakta módon, kutatónak tanulok,habár én egy olcsó, lepukkadt koleszban élek.Mindent autodidakta módon értem el szinte nulla anyagi háttér nélkül. Sokszor találkoztam az egyetemen olyan emberekkel mint te,akik igazából semmit sem értékeltek igazán,mert aranytálcán mindent eléjük toltak. Lehet ki kellett volna hacsak egy kis időre is "próbálnod" a puritán életet, mondjuk egy olcsó albérletbe menni,vagy koleszba. Én hallottam olyan tehetős szülőkről akik nem finanszíroznak mindent a gyereküknek azért hogy jobban értékelje a munkát, a szegényebb embereket hogy így jobb emberré váljanak.

Én azt mondom hogy próbálj apukád helyébe képzelni magad és képzeld el ha a te gyereked hasonlóan cselekedne mint most te akkor mit szólnál hozzá.

Amúgy jegyezd meg szerintem,hogy nem másoknak hanem magadnak tanulsz.