Miért várják ezt el tőlem 17 évesen?
Miért várják el tőlem a szüleim, hogy egyedül utazzak 17 évesen 2500km-t, amikor a testvéremet meg háztól-házig viszik, aki lassan 20 éves?
Engem kevésbé szeretnek?
Részletesebben:
Angliában élünk anyámmal, bátyám meg Magyarországon él apámmal. Mindketten évente járunk a másik szülőhöz 1-2 hónapra évente.
Csak az a gondom, hogy a saját utamat is én fizetem a félretett kis pénzemből ami egyébként ruhákra, suliba járásra kellene.
Nem dolgozom, tanulok.
Bátyám lassan 20, se szakmája, se munkája de még csak iskolába se jár/járt. Bár az utóbbi 1-2 hónapba lett valami munkája.
Neki mégis állják 100%-osan az útját, háztól viszik kocsival reptérig, majd másik reptértől megint viszik haza, ami úgy 250km.
Tőlem elvárják, hogy buszozzak el egyedül reptérig, de majd még Pestről is keveredjek el valahogyan 250km-re apámhoz.
Kérdeztem apámat, "nem tudom az utat, nem akarok menni"
De a 20 éves tesómat most is hozta-vitte mindkét szülő. (Rendesen az ellenörző kapuig is elkísérték, majd másik szülő várta a másik reptér kijáratánál.)
Azt sem tudom, hogy egyáltalán repülhetek-e ennyi idősen..
Miért különcködnek velem a szüleim és miért nem segítenek, amikor a tőlem 3 éves bátyámnak meg mindent a pics@ja alá tesznek?
Már tettem meg ezt az utat, de most 2 teljesen ismeretlen reptérről repülnék, mert az olcsóbb. Egyikensem voltam még. (Ráadásul most ez a reptér ahova repülök most még nem is Magyarország hanem Erdély. Onnan kell majd még eljussak valahogy 250km-et Magyarorazági városunkba.)





Lehet talpraesettebb vagy mint a bratyó, és hiszik hogy meg tudod csinálni. Vagy szemetek. :/
Beszélj velük, hogy neked ez nem jó így. Segítsenek.





Ez jo kerdes. Most sokan mondjak majd, hogy teged biztos megbizhatobbnak talalnak, meg hogy egyedul is feltalalod magad....
Nalunk ugyanez volt, csak en lany vagyok es a batyam 5 evvel idosebb tolem. Ot meg a koliba is hoztak vittek, engem akkor se mikor el volt torve a labam. Az o kolija 300 km-re volt, es minden hetvegen vittek, az en iskolam 30 km-re.... O folyton eljart a barataival mindenhova egyedul, en meg sehova, mert felenkebb gyerek voltam. Szoval meg azt se mondhatom, hogy en eljarkalos voltam o meg otthoulos. Miert? Jo kerdes...




















Bátyád fogyatékkal élő? Mert akkor érthető. Másképpen nem igazán.
Ha nem oldják meg, közlöd, hogy akkor te most nem mész.
Köszi az eddigi valaszokat.
Apámmal beszéltem, azt mondta gondolkozzak, találjak ki valamit és oldjam meg..
Nővérem átlájta a helyzetet, ezért felajánlotta hogy talán-talán ők eltudnak majd vinni az angliai reptérre.
Viszont Kolozsváron mit kezdjek magammal és hogyan juthatok el Békéscsabára?
-románul nem tudok, gondolom ők nem tudnak angolul (talán még magyar)
-sosem voltam ott
-már szimplán az is idegesít hogy apámat ennyire se lehet megkérni.





Rosszul állsz hozzá.
Állj hozzá úgy, hogy nem várod el tőlük a segítséget. Ha esetleg segítenek elfogadod és megköszönöd, de nem várod el.
A magad ura vagy, lassan felnőtt. Sokkal talpraesettebb és önállóbb leszel a tesódnál.
A tesód 30 évesen is anya-apa pici fia lesz, te meg egy komoly ember. Majd meglátod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!