A szüleim nem fogadják el hogy introvertált vagyok, mit tegyek?

Nem lehet panasz rám, elég jó tanuló vagyok, ráadásul kedves és segítőkész az emberekkel.

Nincs sok barátom és nem is vagyok eljárós,nekem az a kikapcsolódás ha filmezek, olvasok, jógázok, szóval egyedül vagyok, ezért nagyon szeretem a hétvégéket.

Vagyis csak szeretném, ugyanis a szüleim megkesítik ilyenkor az életemet, jó hangulattal indulok neki, de a végére úgy érzem hogy semmit sem érek. Folyton azzal jönnek hogy mozduljak ki, hogy a barátjuk/munkatársuk lánya is velem egyidős és ide-oda utazgat barátokkal, életvidám és kihasználja a fiatalkorát, mindenfélét csinál. Azt érzékeltetik velem hogy nincs életem.

Pedig annyira boldog vagyok, minden barátom olyan mint én, nagyon jól megvagyunk békésen, és régen nem zavarta a szüleimet hogy ilyen vagyok, most viszont minden egyes hétvégén megkapom és már kezd nagyon betelni a pohár. Hiába mondom nekik hogy én ilyen vagyok, szükségem van a magányra, azt mondják nem létezik olyan hogy "introvertált", csak kifogásként használom. Mit csináljak? Annyira idegesít, mert egyébként szeretem őket csak ne folyton ezzel lennének megakadva.

17/l