Szülők mit szólnátok ha a fiatok rátok parancsolna hogy hozz neki kaját étteremből?

Szerintem körberöhögném.

Az én családomban nem szokás parancsolgatni egymásnak

És te ennek a "ráparancsolásnak" ami gondolom a legutolsó bunkó, flegma hangszintjét ütötte meg, szemtanúja voltál? Csak mert lehet egyes helyeken (pl. gyakori) ha a gyerek kér valamit a szülőtől és már nem gügyögős kisgyerek akkor az a sátán szülöttje.

Ha tényleg a ráparancsolás áll fenn, akkor megértem. De remélem nem az "anyu rendelj egy pizzát légyszi" az említett bunkóság, csak azért mert van benne egy felszólítómód. Ami az ég világon semmit nem jelent. :D Ez kb. a szülő és a gyerek viszonyán áll.

Mert ha én megkérdem apumtól, hogy "nem szeretnél véletlenül pizzát rendelni", nem az rá a válasz hogy jól pofán vág. :D

Ha indokolt a kérése, pl. intenzíven tanul, vagy nagyon fáradt, mert sokat dolgozott, és nagyon kedvesen, szépen megkér, akkor előfordulhat, hogy rendelek neki pizzát, Akár le is sétálok érte.

Ha parancsolgat, utasítgat, akkor nem.

Ha kiskölyök, akkor meg leülnék és elbeszélgetnék vele, hogy nem őriztünk együtt libát, s meg kell tanulnia a tiszteletet, s azt egye, ami otthon van, amit főztem. Aki pedig válogat, az nem éhes.

Nálunk a kisebbik fiam ilyen. Amikor azt mondja, hogy: adj enni,akkor vagy meg sem hallom, vagy közlöm, hogy majd ha megtanult kérni, rosszabb napokon pedig, hogy nem vagyok a csicskád.

Pedig itthon senkitől sem látja vagy hallja ezt! Az apja már sokszor elmondta neki, hogy így nem beszélhet velem és mégis. Már majdnem öt éves és még mindig....

A 9es válaszoló meg nem normális. Mi az, hogy NINCS ELŐTTE KAJA? Észnél vagy? Az a dolgunk, hogy azt lessük, hogy mikor ürül ki a kondér a gyerek előtt és gyorsan utána kell tölteni, különben sz @r anya vagyok??