Vennétek a lányotoknak 100ezerért használt menyasszonyi ruhát? Állítólag csak egyszer hordta valaki.

"kitartott, iskoláslány felnőttet játszik, majd akkor hisztizzen ha ő fizeti"- Mi van veletek emberek?

Senkinek nem volt gyerekszobája?

Ha ma arra várna egy huszonéves, hogy saját maga állja az esküvőjét és ne kelljen hitelt felvenni hozzá, tudjátok meddig várhatna? - 35 éves koráig...

Azt sem tudjátok mit jelent az, hogy kitartott, de azért sikerült leírni.

Régen is fizették a szülők az esküvőt, beszálltak nálunk így volt 2-3 generációra visszamenőleg. Nem is értem, nektek ez fáj valahol? Ennyire rossz érzés, hogy másokon kell levezetni,azt hogy nektek pocsék kis életetek van? Hogy titeket senki nem támogatott? ezért mások a hibásak? más emberek akiknek semmi közük hozzá? Vagy ti is zsugori alakok vagytok, akiket majd a vagyonukkal együtt temetnek el?- "ne hogy már a gyereknek adjak valamint"- dolgozzon meg érte... ja.

csak tapsolni tudok, így jön létre egy rideg és önző társadalom... jó az irány!

A kérdést több szempontból is meg lehet közelíteni.

Nincs azzal gond, ha a szülők fizetik az esküvőt AMÍG ezt önként és jó szívvel teszik meg és nem elvárás a gyerek részéről. Viszont ha a gyerek egy forintot se tesz bele, akkor illene tiszteletben tartani azt keretet, amit a szülők rá tudnak/akarnak szánni az esküvőre. És tudomásul venni, hogy adott esetben lehet nem fér bele a 100 ezres esküvői ruha (vagy a gyémánt gyűrű, vagy az ejtőernyős kreatív fotózás, stb...)

Ha ez nem tetszik a lánynak, akkor lehet szépen gyűjtögetni, dolgozni, mint ahogy a felnőttek szoktak.

Másik: el kell dönteni, hogy mi az igazán fontos, maga a házasságkötés, vagy ennek a körítése. Mert lehet kis költségvetésű esküvőt tartani és lehet nyilván több milliós hacacárét is kivitelezni. El kell dönteni, hogy ki mihez mennyire ragaszkodik és ehhez mérten spórol, tervezi a költségvetést, stb. De szerintem arcátlanság lenne elvárni a szülőtől hogy erején felül költekezzen, főleg, ha nem milliomos családról van szó és a nyitó kérdésből nekem az jön le, hogy bizony ők se húsz ezresekkel gyújtanak be a kandallóba....

És itt nincs szó semmiféle irigységről. Mit irigyelnénk a lánytól? Hogy még inkább kitolódik a felnőtté válása? Minél később fog rádöbbenni arra, hogy a dolgoknak bizony ára van és nem hullik csak úgy az ölünkbe bármi amit szeretnénk? Ebből később jó nagy pofira esés lehet, ha a szülők elzárják majd a pénzcsapot. Nem beszélve arról, hogy vajon mennyire lehet érett egy házassághoz ilyen hozzáállással?

Egyébként engem érdekelne a másik oldal is, mármint mi a helyzet a vőlegénnyel és annak családjával? Szintén nem dolgozik? Az ő részét is a szülők fizetik? Ők mit szólnak hozzá? És hol fognak lakni házaspárként?

mi 27-28 éves korunkra össze tudtok sprórolni a pénzt rá, de a szülők mondták, hogy adnak bele, DE mondom megvan az egész összeg, így amit akarnak, odaadják ajándékba.

de ha nem lenne pénzünk, nem várnám el, hogy a szüleim fizessék a bulimat. akkor lenne két tanús, vagy kis esküvő. meg iskolapaból kiesve sem házasodnék.

és most magamnak olyan ruhát veszek amit akarok, nem anyámnak könyörgök ... vicc

21-es, neked van fogalmad arról,hogy a mai világban sokaknak milyen nehéz a mindennapi megélhetés. Olyan emberekről van szó,akik kemény munkával is épp annyit keresnek, hogy a betevőt és a számlákat kifizessék, jobbik esetben talán félre is tegyenek (bár ez sokszor luxus). Ők szerinted mind nyomorultak? Mindegyikőjüknek savanyú a szőlő? Sekélyes érzelmi intelligenciád és társadalmi, szociológiai hiányosságaid vannak és nem értetted,hogy a legtöbben itt mit is írnak,mert nem vagy érett ehhez.

Kérdező! Ne rontsátok el mégjobban a lányotokat, csak annyit adjatok az esküvőbe amennyit a pénztárcátok engedi. Ne érezz bűntudatot azért mert nem tudsz neki mindent megadni. A lányod nem tudja még, hogy milyen megdolgozni a pénzért, még éretlen hozzá. Talán egyszer ha majd esetleg lesz saját munkahelye megérti,de meg kéne már tanulnia hogy nem várhat mindig anyagi támogatást másoktól, meg kell dolgoznia mindenért.

Én is tervezem az esküvőmet, igen vágyom gyönyörű ruhára, vágyom csodálatos dekorációkra, de sajnos se nekem,se a páromnak, se a családomnak,főleg nem anyukámnak aki rokkant nyugdíjas nincs arra pénze hogy ezt megvalósítsa,de nem bánom mert én azt akarom, hogy együtt legyen a család az esküvőmön, jó érezze magát és mindent én és a párom álljunk csak, mert ez a mi esküvőnk!!

Ne adj több pénzt mint amennyid van!! Ha ennyire akar luxusesküvőt menjen dolgozni,tegyen félre és megkapja! Csak határozottan!!

21 ne haragudj, de a mai eskuvobiznisz totalisan elvakutja a kis huszoneves menyasszonykakat. Szazezreket elbaasznak (mar bocs) arra, hogy az asztali futo szine egyezzen a koszoruslanyok hajcsatjanak szinehez...ez nem normalis ami ma megy! Azert kerul egy eskuvo masfel millioba, mert a kis menyasszornyek tullicitaljak egymast meg a baratnoket, es mivel nekik meg nincs annyi penzuk, hogy alljak a flancolast, kihisztizik a szuloktol.

Nekem nem azert nem fizettek a szuleim az eskuvot (de beszalltak, pedig meg vissza is utasitottam!) mert nem akartak, hanem mert oriasi cikinek erzem hogy egy felnott par osszegazasodik, es apuci-anyuci fizeti az eskuvot, holott ez az O eskuvojuk, marmint a PARE. Mas, ha a szulok beszallnak ajandek gyanant, kedvessegbol, de mas amikor egy (plane munkanelkuli vagy diakocska) lanyka kihisztizi a tobbszazezres lagzit a szulei penzebol! Erted, fogod a kulonbseget?

Egy iskolaslanynak eskuvot vesznek a szulei..ez nem normalis dolog. Mas lenne, ha a lany es volegenye allnak, a szulok meg beszallnanak kedvessegbol, osszetartasbol. Akkor kell hatasodni, amikor megvan hozza a hatter! Ugyanis maga a mindennapi egyutteles sokkal tobbe kerul mint egy atlag normalis eskuvo. Marmint hosszu tavon. Aki tudja hogy hazasodni akar, gyujtson ra. De ne a szuleit fejje undorito modon!

Én a kérdést sem értem!

Most az a baj, hogy használt, vagy az, hogy drága?

Ha ugyanennyiért újat varratna magának, akkor nem lenne gond kifizetni?

Ha olcsón tudná venni, akkor nem lenne gond, hogy igazítani és tisztítani kell és nem tudja a fejdíszt összepróbálni a ruhával?

Egyébként jelzem: ha kölcsönözne (és ez a leggyakoribb), akkor is hordták már, valószínűleg nem is egyszer, hanem sokszor. És eszerint mindig ki tudták annyira tisztítani, hogy a következő hölgynek is megfelelő legyen.

Ha meg a költség a gond, akkor mi a csodának pl. fejdísz? Én sose láttam menyasszonyon fejdíszt, mégis mind szépek voltak.