Az normális, ha néha úgy érzem, hogy nekem kell nevelnem a szüleimet, szólnom kell nekik, hogy valamit nem kéne csinálni?

És is így vagyok néha. Sokszor én érzem kellemetlenül magamat miattuk. Pl az apám az unokatestvérem barátnőjének (aki egyébként elég visszafogott kedves lány) mindig bókolgat, adott neki saját becenevet ahogy más nem is szólítja. Vagy pl a facebookon apám és anyám is olyanokat tud megosztani hogy ki tudnak készíteni (én egy elég passzív facebook felhasználó vagyok). Vagy ha egy szűkebb folyosón van egy üzlet aminél megállnak mindig befoglalják az egész folyosót a többiek alig férnek el mellettük. És néha teljesen logikátlan dolgokat csinálnak pl van egy kutyánk akinek alig tudtunk összetákolni egy elfogadható helyet mert egy szabadulóművész a kutya erre most hoztak mégegyet aminek meg abszolút nincs hely ráadásul össze sem engedhetjük őket mert egyik kan a másik szuka és másik fajták is. Erre a fürdőszobában tartjuk és nem is foglalkoznak vele, nekem kell szegény kutyával foglalkozni sokszor, a másik előbbi kutyánkkal meg csak én foglalkozok.... és még sorolhatnám a dolgokat... (21F)