Veszekedés után megölném a szüleimet. Ez normális?
Mostanában gyakran veszekednek velem, ma például azért, mert nem volt a hentesnél valamilyen hús, és rajta töltötték i a dühüket.
2 órája történt, kicsit lecsillapodtam, de még mindig azt érzem, hogy szívesen beléjük szúrnék egy kést.. Veszekedés után feljöttem a szobámba és inkább bezártam, mert annyira nagy késztetést éreztem, hogy megöljem őket..
Normális ez veszekedések után, vagy valami baj van velem?
Kérném a moderátorokat, hogy ne töröljék a kérdésemet, nagyon félek már magamtól is.. Most se a veszekedés miatt bőgök, hanem a gndolataim miatt
Úgy érzem ma már inkább le se megyek a földszintre, ahol ők vannak, mert megtenném...
Vettem már be vagy 5 nyugtatót, de még nincs sok hatás..
Igen, ez "remek" légkör a különféle lelki és/vagyvpszichés traumák kialakulásához. Direkt nem írok betegséget.
Keress meg egy orvost, ne cseszd el az egész életedet egy gyilkossággal.
Sose mondanék nekik ilyet. A szeretet szót még ki sem mondtuk itthon, nemhogy beszéljek az érzéseimről..
Látszik, hogy te nem ilyen családban éltél, fogalmad sincs erről..
Nem beszélünk semmilyen érzésről, szeretetről. Amúgy én egy csepp szeretetet sem érzek irántuk.
Hirtelen azt tanácsolnám, vezesd le valamin a haragod, és figyeld meg, ez a gondolat mennyit változik benned. Pl. püföld a párnád ököllel jó sokáig, amíg meg nem nyugszol.
Fontos lenne, hogy legyen egy rokonod vagy barátod, akivel tudsz beszélgetni a gondjaidról. Ha kibeszéled a dolgokat, akkor az is oldja a feszültséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!