Szülők, nagyszülők mennyire jogosan várhatják el, hogy családom, gyerekeim legyenek? (nekik ugye unokák)
Ha már felneveltek, taníttattak, viszont én 90% hogy egyedül maradok, mert magamnak való vagyok nagyon.
Bár általában rávágnák, hogy igen, de ha megfordítjuk, hogy az az egyedüli okom a házasságra, és a gyerekekre, hogy tartozok ennyivel a szüleimnek, akkor nem ennyire egyértelmű.
Nem várhatják el. A gyerek a szülő felelőssége, döntése, nagyszülőnek beleszólása nincs.
Lehet, hogy majd egyszer változik a helyzet, és mást fogsz akarni, de ráderőltetni nem lehet, hogy akkor is vállalj, akaratod ellenére.
Szülő vagyok. Felnőtt gyerekeim vannak. 22/lány, és 25/ fiú.
Soha egyik gyerekemnek sem mondtam, hogy "de jó egy kis unoka" Sőt. Bevallom őszintén, hogy a franc se akar 46 évesen nagymama lenni. A gyerekeim élik az életüket, ahogy én is élem az életemet.
Ha ők nem akarnak házasságot, gyereket, az az ő döntésük, és én támogatom a döntésüket.
Egyébként régebben volt egy hasonló beszélgetésünk a lányommal, amikor megkérdezte, hogy mi szülők ragaszkodunk az unokához, vagy mit gondolunk erről. Akkor elmondtam a lányomnak, amit most neked is elmondok.
Családot alapítani, gyermeket vállalni nem másokért kell megtenni. Soha nem menj férjhez(vagy nősülj meg) mert valaki helyetted ezt akarja, ezt követeli. Gyereket sem a szülők, nagyszülők nyakára kell szülni, és nem az ő álmukat kell teljesíteni. A döntés joga csakis a tiétek. Ha úgy érzed, hogy az életedben nincs helye házasságnak vagy gyerekszülésnek, akkor ne csináld egyiket sem.
Nekünk szülőknek ez már megadatott. Mi férjhez mentünk, gyereket szültünk.. Nekünk az a dolgunk, hogy a felnőtt gyerekeink döntéseit 100%-ban támogassuk. (persze csak akkor ha nem törvénybe ütköző, és nem megbotránkoztató)
Hogy valaki szeretne nagymama lenni, az érthető, mert bár a hármas szerint a franc se, de a valóságban meg igenis szeretnének a felnőtt gyerekes szülők unokát. Ez tök normális szerintem, amíg el tudja a szülő azt a verziót is fogadni, hogy nem lesz, és ezt nem személyes csalódásként éri meg.
Nyilván jó lenne, de hát sok minden jó lenne, és nem lehet ilyen döntéseket ráerőltetni másra. Főleg a gyerekére. Ha engednél a nyomásnak, és miattuk szülnél, akkor a szüleid szívesen látnák ,hogy boldogtalan vagy?
Semennyire! Nem tartozol nekik.. gyerekcsinálással meg főleg nem! Azt a gyereket ugyanis nem nekik kell majd fölnevelni, hanem neked!
Ne hozz össze gyereket csak azért mert a család b**ogat vele!
Én szülö vagyok, felnött gyerekkel, de még sosem jutott eszembe, hogy kifejezetten unokát akarok, nem erre tettem fel az életemet.
A meglévö unokámnak természetesen örülök, de nem lennék akkor sem letörve, ha nem lenne, mert pl. a gyerekeim nem akarnak vállalni gyereket.
Ez nem az én hatásköröm, nekem semmi közöm az ö magánéletükhöz, és befolyásolni sincs jogom öket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!