Szerintetek miért ilyen apám?
17 éves fiú vagyok, a családunk nagyon súlyos anyagi problémákkal küzd. Az adósságunk elhatalmasodott, édesanyám munkanélküli, szóval szívás van most.
Ennek ellenére apám hangulata semmit nem változott. Vidám, mint mindig, annak ellenére, hogy alig eszik, hogy nekem meg tudj adni, ami szükséges.
Mikor beszéltem vele erről, csak vállon veregetett, és azt mondta, hogy a pénz közel sem minden. Nyugodjak meg és bízzak benne.
Ami fölmerült ugye, hogy vallásos. Nagyon. De nem az álszent fajtából, igazi jókeresztény.
Nem is voltam megkeresztelve, azon az alapon, hogy az nem szabad akaratomból történt volna.
Én nem vagyok vallásos, sőt, de ő soha nem szólt bele ebbe. Meggyőzni próbál, ha szóba kerül, ami teljesen érthető.
Szóval nagyon fura, hogy nagyon nagy baj van, mégis úgy látom, hogy boldog. Ami nagyon sokat segít persze a helyzeten, de ekkora bajban soha nem voltunk még és félek, hogy nem látja igazán át, mekkora probléma is adódott.
Valoszinuleg tokeletesen atlatja a helyzetet, csak nem akar ezzel teged terhelni, vagy stresszelni.
Inkabb becsuld, hogy igy viszonyul ehhez a helyzethez, hogy nem engedi el magat,nem adja fel, nem lesz alkesz, vagy neadjisten nem a csaladon vezeti le ezt a feszultseget.
Anyud vállalhatna gyárimunkát/takarítást, a semminél az is jobb.
Te pedig keres diákmunkát.
Volt a mi családunk is ilyen helyzetben. Édesanyám teljesen kétségbeesett. Állandóan a kezét tördelte, sopánkodott, a félelem teljesen elvette a cselekvőképességét. Ez nagyon rossz volt. Semmivel sem voltunk előrébb. Ő azt hitte, hogy ha valaki nem esik őszintén kétségbe, akkor nem is érti a helyzetet és nem is képes tenni ellene. Holott aki átlátta a helyzetet és képes volt így is higgadtalan cselekedni, az tudott minket kirángatni a bajból. Ő maga a világvége hangulatával nem tett hozzá semmit a dologhoz.
Vedd Édesapádat példaképnek. Erős ember. Lehet, hogy a nehéz időszak eltart még egy darabig, de biztosan ki fogtok lábalni belőle. Kívánom Nektek a legjobbakat!
Hát elképesztő egy apám van. Picit több, mint egy év telt el a kérdésem kitétele óta és az adósságaink tisztességes úton rendezve lettek, úgy, hogy elvileg meg volt húzva a nadrágszíj, de ebből gyakorlatilag semmit nem éreztem meg.
Volt, hogy apám gyakorlatilag 24 órákat dolgozott, mert munka alapból 8 óra, vállalt részmunkaidős állást is, sofőrködött, anyámnak ezalatt szerzett munkát, aki szintén a belét kidolgozta, és nem hagyták, hogy elmenjek dolgozni. És apám akármilyen fáradt volt, ugyanazzal az őszinte mosollyal csinált mindent, mintha minden teljesen rendben lenne.
Miért nem hagytak dolgozni suli mellet? "Azért te nem fogsz bűnhődni, mert mi elrontottunk valamit. Apáddal előbb pusztulunk el, minthogy neked a mi hibánk miatt legyen nehezebb."
Csodálatos emberek. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!