Szerintetek baj, ha nem szeretnék menni a férjemmel és a lányával nyaralni? Hogy mondjam meg neki? Utál a gyereke

"12 éve még inkább gyakori volt, hogy a huszas éveik első felében már vállalták a gyereket."

Erre azert ne vegyel merget. Ha 12 eves akkor 2005 korul szuletett, es akkor az elso gyereket atlagosan 28-29 evesen szultek a nok. Jo saccolas az a 40, de a kerdezo majd elarulja, ha akarja.

Írta is a kérdező, hogy sokáig nem volt gonduk egymással és a kislány kezdte az utálkozást, megbeszélni nem lehetett vele! Akkor miért is a kérdező a rossz? Miért is kéne neki és az apjának nyelnie és eltűrnie a sok rosszat? Azért van egy határ. Itt nem egy 5 évesről van szó! Egy 12 éves már elég felnőtt ahhoz, hogy megértse a dolgokat.

Bírom, hogy ilyenkor mindenki a "szegény" gyereket sajnálja, miközben egy kis szarkavaró! Ez főleg a lányokra értendő. Eljátszák az elhagyatott gyereket, hogy mindenki sajnálja őket, de ők nem hajlandóak alkalmazkodni egy cseppet sem és azt szeretnék, hogy minden úgy legyen, ahogy őnekik tetszik. Ezért beáldozzák akár a szülő boldogságát is.

Elmondom, hogy mi történik a kicsi, szegény kislány lelkében: SEMMI! Az ilyen kis ganajokat nem a válás teszi tönkre, hanem hogy nem úgy ugrálnak a szülők, ahogy ők akarják, mivel a szülők szembesítik vele, hogy ők döntenek, nekik is van életük, és ez a pici "kislánynak" nem tetszik.

Megmondom mi lesz a nyaraláson. Visszajönnek a nyaralásból és a kislány előről kezdi majd az egészet, továbbra is ki akarja majd sajátítani az apját. Egyből elkezdi majd a szemétkedéseit, ha megtudja, hogy ha kettesben akartok majd elmenni valahova, vagy egymással foglalkozni.

Reméljük, hogy az apuka nem hagyja, hogy a fejetekre nőjön, mert neki kell megnevelnie, nem neked!Ha mégis belefáradna a párod és ráhagyja a lányra a dolgokat, akkor azonnal pattanj! És ha véletlen becsúszna saját gyerek, inkább vált el, ne maradj egy babával a pokolban! Tapasztalat!

draga 22es, te olyan buta vagy hogy mutogatni kellene, nem tudsz a gyerekekrol semmit.

Nyilvan a gyereket sajnaljuk egy ilyen szituacioban leginkabb.

De ez nem jelenti azt hogy a kerdezonek mindent el kell turnie.

Bar szemely szerint azt gondolom hogy mint mindig, most is csak az egyik oldal erosen torzitott allaspontjat ismertuk meg.

A gyerek szemszogebol meg teljesen mas lenne a sztori.

Érdekes egy két válasz.Tehát ha a gyerek úgy viselkedik mint egy pszcihopata akkor is a kérdezö a hibás és neki kellett volna dolgozni a kapcsolaton.Na nehogy már!

Ezek szerint az apának nincs joga új életet kezdeni mert a gyerek már meg van visszacsinálni nem lehet.Joga van dróton rángatni a felnőtteket manipulálni, bomlasztani, és mindezt azon az alapon, hogy " szegény gyerek mit élhet át".

A kérdésre válaszolva , minden jogod meg van hozzá, hogy kimaradj a nyaralásból.Ne legyen lelkiismwret furdallásod

Ha ezt a férjednek külön meg kell indokolnod akkor nehéz évek elé néztek, mert a java még csak ezután fog jönni.

Jaj hagyjuk már ezt a farok után ment külföldre. Rengeteg szülő magányosan megy külföldre, hogy a gyerekéne jobb életet teremtsen. A gyerek anyjának ez csak könyebbség, hogy ott él a párja, van háttér ahova mehet, egyszerűbb neki elkezdeni külföldön, nem valami lyukba viszi tengődni a gyereket, addig míg be nem indul a kinti életük. Ott kint, párral nyilván többet is tudna biztosítani a gyerekének mindenből, mint itthon egyedülálló anyaként. És akkor erre a gyerek behisztizik, hogy ő aztán nem megy stb? Istenem hány család kezd új életet Ausztriában, Németországban, Angliában stb. úgy, hogy a gyerek egy kukkot sem beszél. Na és aztán, majd megtanulja. Vagy ha mondjuk a szülők még együtt lennének, akkor a gyerek itthon maradt volna hajléktalannak, ha úgy dönt a család, hogy külföldön folytatják vagy mi? Vagy akinek gyereke van, az nem mehet a jobb élet reményében sehova, ha a gyerek bevágja a durcit, hogy ő nem akar?

Ha meg már annyira nem akart, hogy képes volt és inkább lelép az anyjától az apjához, akkor legalább becsülje meg magát. Mi játszódik benne? Semmi, annyi történt vele, hogy az anyja úgy dönött egy fejlettebb, jobb életszínvonalra lehetőséget adó országba költözik, a gyerek meg úgy döntött, hogy ő inkább itthon marad és megy az apjához. Nyilván az anyuka új társa sem egy vadidegen kannibál, ha már az asszony odaköltözik hozzá.

"ha a gyerek úgy viselkedik mint egy pszcihopata akkor is a kérdezö a hibás"

Ezt nem mondta senki, de ezt a helyzetet a felnőtteknek​ kell megoldani, nem pedig ocsarolni a gyereket.

A kiscsajnak elváltak a szülei, anyja lelépett külföldre nélküle (hagyjuk már hogy nem akart menni, lofaxt ilyenben nem ég, gyerek dönt, anyuka simán kidobta, legfeljebb a gyerekre hivatkoznak) apuka meg éppen a fiatal csajaval el, ahol neki semmi helye, és ott ráadásul közös gyerek is lesz... Teljesen érthető hogy miért fordult ki magából, pláne 12 évesen amikor tombolnak a hormonok, ott a pubertás is ráadásnak.

Lehet támadni a gyereket, megint kidobni, ez a hülyék megoldása, van itt is néhány.

Elsősorban apukának kell kezelni a helyzetet, de nagy valószínűséggel nem is ismeri a lányát, és nem is mintaapa, úgyhogy a helyzet nem túl kecsegtető.

A kerdezonek mint mostohának nem sok lehetősége van.

Minden gyerekkel meg lehet találni a hangot, ha nem sikerül az nem a gyerek hibája.

Érdekes, hogy mindig az elvált szűlők gyereke engedheti csak meg magának azt a luxust, hogy eljátsza az -én vagyok a világ közepe című hormonháborút.

Egy teljes családban is alkalmazkodnia kell a gyereknek a szülőkhöz és fordítva.

Nyilván egy felnőtt érettebb gondolkodású, így az alapokat neki kell lerakni egy jó kapcsolat kiépítéséhez.De ha hiába töri magát és csak ellenállásba ütközik nem köteles a kisasszony segg@t nyalni főleg,hogy nem is az ő gyereke.

Oldják meg a szülők a gyerek problémáját.