Bántom az apámat, mit tegyek?

Állandóan veszekedünk, türelmetlen vagyok hozzá, napjában kioktatom és lehülyézem és szidom, kigúnyolom és megalázom. A mai nap odáig fajult, hogy kétszer le is köptem. Mert azt mondta, hogy nem érdemeljük meg, hogy velünk éljen és eltartson minket, és ha lelép, akkor megnézhetem magam mert nem járhatok egyetemre. Erre persze engem elöntött a düh, hogy hogy lehet valaki ilyen szívtelen, szólt volna inkább vissza vagy hülyézett volna le engem, de ilyet mondani. Legszívesebben ordítottam volna, de 11 óra lévén nem tudtam és szó helyett ez szaladt ki a számon. Abban a pillanatban megbántam, de csak folytatta, fenyegetőzött hogy lelép és ez volt az utolsó csepp, több ne legyen, erre még egyszer leköptem, azt is bánom, megint lelkiismeret furdalásom van. És amiatt is, hogy megint azon gondolkozok, hogy azért nem lehet-e, hogy rossz embert véd a lelkiismeretem? Apa sosem akart mellettünk állni, neki jó volt minden mindenhogy, nem nevelt, tudomásul vette hogy van két porontya akivel az asszony törődik, ő meg addig Tv-zik, olvas, dolgozik, más asszonyokkal fekszik le. Ja igen. 20 év alatt majdnem 20 nője volt anya mellett, és most azért hibáztatja anyát, hogy már "nem asszony" és nem akar apától semmit. Lényegében a rossz anyagi helyzetünk miatt tűrte el, hogy apa szégyenbe hozza és ezért maradtak együtt. Mikor megszülettem beteg voltam és nem úgy nézett ki, hogy megmaradok. Apa azt mondta, hogy ha nem érem meg az egy évet, akkor amúgy ő tovább állna. Persze megmaradtam aztán jött öcsém is. Majd a sok idegen nő. Asztalos, ingyen dolgozott, vagyis inkább hüvelyért, pénzt nem hozott, csak míg a gyárba dolgozott, így legalább rendes nyugdíja van. Szereti felhozni, hogy ha ő nem lenne a nyugdíjával, akkor éhen halnánk és emiatt őt tisztelni kell és szeretni. De hát így valahogy nekem nem megy. Sosem kért bocsánatot, legfeljebb csak anyától, amiért megcsalta. De tőlem és a tesómtól nem, amiért kockára tette a családunkat. Felelőtlen és önző személyiség, rajtunk spórol, sőt anyának a kezére csap és rászól, ha vajas kenyér helyett parizert vagy gyümölcsöt is eszik. Mer az a gyerekeké, de neki jár a sör. De csak velünk ilyen, a külvilágban bamba kicsit és nem ennyire bátor. Rossz embernek érzem magam amiatt, ahogy bánok vele, mert az apám és ezt nem szabad. De őt sem érzem jó embernek, mert az apám, és azokat nem szabadott volna. Bocsánatot fogok kérni a köpésért, amint erőt gyűjtök hozzá, de adjatok nekem tanácsot, mert már nem tudom mibe nézzem magamat. Köszönöm ha elolvastad ezt a hosszú bekezdést, kérlek segíts!