Mit tegyek, ha szüleim miatt választottam egy szakot az egyetemen, de mindjárt végzek és kiráz attól a munkakörtől a hideg?
Önbizalomhiányos voltam, nagyon sokat számított (számít?) mit gondolnak rólam a családom, az ismerőseim.18-19 évesen recepciós, cukrász, vagy óvonő szerettem volna lenni. A családom és az ismerőseim nagyon leszóltak, nagyon lenéztek ezek miatt az ötletek miatt. Azt mondták nem tudom majd magam eltartani és nagyon egyszerű munkák, buta embereknek (valaki olyat mondott libáknak!!!) való.
Egy gazdasági szakot választottam egyetemen, hogy felnézzenek rám. Pár évig nagyon jó megoldás volt, de hamarosan végzek. Most pedig azzal piszkálnak, hogy ehhez illő komoly állásokra jelentkezzek. Nézegettem ilyen állásokat, de nehéznek, borzasztó unalmasnak és fárasztónak tartom őket.
Kényszerítsem magam ilyen munkára?
Most még egy gazdasági szakot tervezek elvégezni, szintén állami támogatással. Ennek az ötletnek legalább örülnek a rokonok, de ez egyedül csak időhúzás lenne. Nem tudom mit kezdjek magammal, az életemmel.
L
A (nem gazdasági) diákmunkás fizumból már külön költöztem, társalbérletbe ugyan, mint a velem egykorúak többsège.
Van párkapcsolatom, komoly.
Elvagyok azzal, hogy gazdasági szakokon tanulok, mert nem nehéz, sokszor be sem kell járni.
Benne dolgozni lenne nehéz és unalmas.
Már nem akarok cukrász lenni a napi 12-14 órás melójuk miatt, az óvonőire már nincs lehetőség (ott sok a gyakorlat, oda be kéne járni, ami nem menne mert már eltartom magam évek óta.)
Nem tudom mi leszek, ha végzek... recepciós, pultos, eladó?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!