Szülők! Nektek mi lenne a véleményetek, ha a 18 éves lányotok ezt vallaná be nektek?
Szóval. Rólam lenne szó. Már emlékszem hogy már ovis koromban a fiús játékok jobban érdekeltek. Persze voltak Barbijaim meg ilyenek, de én sose akartam hercegnő lenni... Aztán ahogy nőttem és ugyebár beléptem a kamaszkorba, változtam ugyebár. Mint, Mindenki más ebben a korban. Már akkor néha, egyszer kétszer előfordult a fejemben, hogy mi lenne a fiú lennék. De aztán meg is felejtkeztem róla. Tudni illik, általánosban , hogy már akkor eléggé kiközösítettek a többiek... Mert hát ugye, nekem nem volt nagy mellem (most sincs, és ha jobban bele gondolok, hálát is adok ezért) ezért csúfoltak. Meg hát a testalkatom ugye, az arcberendezésem is fiús. A lényege ennek az egész általános iskolai terroromnak (mert hát ugye folyamatos, mindennapos bántalmazások értek, amikről senki sem tud.) folyamat csúfoltak hogy én milyen ronda lány vagyok, ki röhögtek stb... Folyton szívattak. Aztán ahogy átkerültem egy másik suliba, 7-8. osztályba, na ott kezdtem változni. Már a ruháim is fiúsabbak voltak, de még mindig nem annyira. Mindegy, nem akarom elmesélni ezt az egészet xd
A lényeg hogy a sok bántás, megalázás miatt elegem lett a lány létből. Egyszerűen gyűlölöm azt hogy lánynak születtem. Mostanra már teljesen megváltoztam. Levágattam a hosszú hajamat, rövidre fiúsabbra, fiúsan öltözködök, a viselkedésem is 97%osan fiús lett. Az emberek gyakran néznek fiúnak. Ami természetesen nekem tetszik.
Anyámék nem tudom sejtenek-e valamit, néha ezért felveszek egy harisnyát, hogy ne gyanakodjanak stb. De már kezd elegem lenni ebből a titkolózásból! Rájöttem, hogy én fiú akarok lenni, én fiúnak érzem magam jól, úgy akarok kinézni mint egy fiú. Fiú ruhákat akarok hordani. Elakarom felejteni hogy lány vagyok.
Ti hogy reagálnátok, ha a lányotok ezt bevallaná, hogy ő minden tekintetben FIÚ és úgy akar élni. Fiúként. Ebben pedig nem tudnátok megállítani.
Szüleimről tudni illik, anyám valamennyivel engedékenyebb, de ha megtudná ezt tuti kikelne magából, apám meg ugye eléggé vallásos, ő meg szerintem ki is dobna otthonról... Ha ezt elmondanám nekik, hogy "Hé anya, apa, én FIÚ vagyok! "
Elmondjam egyáltalán? Vagy rá érek mikor már nem lakom velük? Én ha tehetném, már rég bevásároltam volna a férfirészlegen mindent... de hát ez sajnos nem így megy :( Megéri egyáltalán elmondanom?
GYŰLÖLKÖDŐ kommentek nem érdekelnek! Aki elítéli ezt, az inkább lépjen is vissza!
Köszönöm!
"Mindenki elgondolkodik 1-2x azon, hogy mi lenne ha a másik nembe születik. "
Maximum te. Csak a magad nevében. A mindenki az mégsem mindenki. Például én sem...
Köszönöm a válaszokat.
Nem vonzódok a saját nememhez. De nem ítélem el azokat sem akik igen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!