Szülők! Nektek mi lenne a véleményetek, ha a 18 éves lányotok ezt vallaná be nektek?
Szóval. Rólam lenne szó. Már emlékszem hogy már ovis koromban a fiús játékok jobban érdekeltek. Persze voltak Barbijaim meg ilyenek, de én sose akartam hercegnő lenni... Aztán ahogy nőttem és ugyebár beléptem a kamaszkorba, változtam ugyebár. Mint, Mindenki más ebben a korban. Már akkor néha, egyszer kétszer előfordult a fejemben, hogy mi lenne a fiú lennék. De aztán meg is felejtkeztem róla. Tudni illik, általánosban , hogy már akkor eléggé kiközösítettek a többiek... Mert hát ugye, nekem nem volt nagy mellem (most sincs, és ha jobban bele gondolok, hálát is adok ezért) ezért csúfoltak. Meg hát a testalkatom ugye, az arcberendezésem is fiús. A lényege ennek az egész általános iskolai terroromnak (mert hát ugye folyamatos, mindennapos bántalmazások értek, amikről senki sem tud.) folyamat csúfoltak hogy én milyen ronda lány vagyok, ki röhögtek stb... Folyton szívattak. Aztán ahogy átkerültem egy másik suliba, 7-8. osztályba, na ott kezdtem változni. Már a ruháim is fiúsabbak voltak, de még mindig nem annyira. Mindegy, nem akarom elmesélni ezt az egészet xd
A lényeg hogy a sok bántás, megalázás miatt elegem lett a lány létből. Egyszerűen gyűlölöm azt hogy lánynak születtem. Mostanra már teljesen megváltoztam. Levágattam a hosszú hajamat, rövidre fiúsabbra, fiúsan öltözködök, a viselkedésem is 97%osan fiús lett. Az emberek gyakran néznek fiúnak. Ami természetesen nekem tetszik.
Anyámék nem tudom sejtenek-e valamit, néha ezért felveszek egy harisnyát, hogy ne gyanakodjanak stb. De már kezd elegem lenni ebből a titkolózásból! Rájöttem, hogy én fiú akarok lenni, én fiúnak érzem magam jól, úgy akarok kinézni mint egy fiú. Fiú ruhákat akarok hordani. Elakarom felejteni hogy lány vagyok.
Ti hogy reagálnátok, ha a lányotok ezt bevallaná, hogy ő minden tekintetben FIÚ és úgy akar élni. Fiúként. Ebben pedig nem tudnátok megállítani.
Szüleimről tudni illik, anyám valamennyivel engedékenyebb, de ha megtudná ezt tuti kikelne magából, apám meg ugye eléggé vallásos, ő meg szerintem ki is dobna otthonról... Ha ezt elmondanám nekik, hogy "Hé anya, apa, én FIÚ vagyok! "
Elmondjam egyáltalán? Vagy rá érek mikor már nem lakom velük? Én ha tehetném, már rég bevásároltam volna a férfirészlegen mindent... de hát ez sajnos nem így megy :( Megéri egyáltalán elmondanom?
GYŰLÖLKÖDŐ kommentek nem érdekelnek! Aki elítéli ezt, az inkább lépjen is vissza!
Köszönöm!
válasza:Elgondolkoztam a kérdéseden.
Úgy gondolom, eléggé megrázna, de semmiképp nem tagadnám meg a gyerekemet, még szeretni sem szeretném kevésbé.
Nagyon nehéz lenne átkonvertálni a tudatomat, az addigi érzéseimet, gondolataimat a gyerekem neméről vagy a gyerekem jövőjéről alkotott elképzeléseimet.
Össze lennék zavarodva, nincs gondolatom, hogy az ilyesmit egy szülőnek hogy lehet feldolgozni, úgy hogy a gyereke se sérüljön, még jobban.
Bár nyilván sejtenek a szülök valamit, ha a gyerekük külső átalakulása ilyen feltűnő, csak nem merik szóba hozni, mert félnek a választól.
Nagyon nehéz helyzet!
válasza:Én nem akadnék ki, ugyanúgy viselkednék vele hiszen a gyerekem. Ha leszbi lenne akkor se zuhannék magamba.
Két dolog tudna kiakasztani, ha masszív drogos lenne vagy ha prosti, mert akkor vmit nagyon rosszul csináltam....
válasza:Jesszus isten....
Igaz én nem vagyok szülő, de abban nevelkedtem, hogy fiú lánnyal, lány fiúval páros a normàlis. Én kitagadnám a gyerekem , ha ilyen kiderülne róla. Ez a leszbi meg egyéb kategória beteges sztem, de ez csak az én véleményem!
Én fiús csajnak tartom magam, de nem leszek leszbikus.... Főleg nem műttetném át magam, bár sztem is férfiként könnyebb az élet, de hát na...
én sem vagyok szülő, nekem is az a normám hogy fiú-lány kapcsolat az egészséges. viszont! egyre gyakoribb hogy többen felvállalják önmagukat a másságukkal együtt. egy szülő pedig a legtöbb esetben szereti a gyerekét, és nem azért hogy kihez vonzódik. persze egy konzervatívabb család esetében nehezebb a másság elfogadása, de ahogy jellemezted magad jelét már eléggé mutattad hogy te inkább fiús vagy.
én is javasolnék szakembert, már csak azért is mert talán ő tud segítséget nyújtani abban hogy közöld a szeretteiddel. amúgy ha utálod a lányokat, akkor szerintem te nem vagy leszbikus, mert pont azért nem akarsz lány lenni mert undorító a viselkedésük, vagy félre értettem? mert akkor nem is kell parázni a szüleidnek, lényegében te az ellenkező nemhez vonzódsz, csak annyi különbséggel hogy magadat is annak érzed :D
válasza:A válaszadók nagy része keveri a szezont a fazonnal!
A kérdező NEM LESZBIKUS, hanem transznemű!
Az egyik legelfogadottabb meghatározás szerint „transzneműek azok az emberek, akiket valamilyen neműnek soroltak be – legtöbbször születéskor és a nemi szerveik alapján –, de akik ezt a nemi szerepet magukra nézve téves vagy hiányos megjelölésnek találják”.
... és innentől kezdve lehet a valódi kérdést is megválaszolni!
válasza:18-as kezeltesd magad, komoly idegi problémáid vannak!
Minden fórumon megjelensz, mint a 42%-os "rém" és még az élőfába is belekötsz, minősíthetetlen stílusban.
Hol szóltam én HOZZÁD? Hol válaszoltam én NEKED?
De mivel már ismerlek, hogy minden fórumot tönkre vágsz az OFF-jaiddal, én ebben nem leszek neked partner.
Innentől kezdve azt fröcsögsz amit akarsz, nem reflektálok rá,- mert nagyon őszinte leszek hozzád - totálisan hidegen hagy a szuttyogásod, te szerencsétlen.
(79%-os) :)
válasza:
válasza:Gondolkodjunk már egy hangyányit Emberek!
A kérdező nem azért lett fiús "lány", mert csúfolták a suliban, hanem azért csúfolták mert fiúként viselkedett és úgy is nézett ki.
Nagyon nem mindegy!
Saját leírása szerint is,
"...emlékszem hogy már ovis koromban a fiús játékok jobban érdekeltek. Persze voltak Barbijaim meg ilyenek, de én sose akartam hercegnő lenni... Aztán ahogy nőttem és ugyebár beléptem a kamaszkorba, változtam ugyebár. Mint, Mindenki más ebben a korban. Már akkor néha, egyszer kétszer előfordult a fejemben, hogy mi lenne a fiú lennék"
Az olvasottak alapján én is a transzneműre voksolnék.
Ha később nemváltoztatáson törné a fejét, azt úgyis egy mélyreható pszichiátriai vizsgálat előzi meg.
válasza:Nem örülnék neki,annak viszont igen ebbe az esetbe,ha elmenne egy szakemberhe,hátha segít.
Az mem nem szülő aki kitagadná a saját gyerekét ezmiatt.
N25
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!