A szüleim pár hónapja mentek szét, és ránk hárul minden (rám és a testvéreimre) azzal kapcsolatban, hogy hol fogjuk tölteni a karácsonyt. Hogy értessem meg velük?

Szóval. A lényeg az, hogy a szüleim indulhatnának a: Melyikünk a gyerekesebb? versenyben, aminek szenteste lesz az eredményhirdetése -.-" Nagyon szoros a verseny. Komolyan. Alig várom.

Ugyanis, a lényeg, hogy még nyáron különmentek, anyukámnak azóta van új párja, apukámnak nincs. Eredetileg (pont emiatt) mi apukámnál lakunk. Vagyis leginkább a kisebbik tesóm, mert mi a nagyobbik tesómmal már nagykorúak vagyunk, úgyhogy nekünk ez a része annyira nem számít. Néha járunk anyához, amúgy nagyrészt otthon vagyunk. (Leginkább azért, hogy apa ne legyen egyedül. Szerintem ez így korrekt) Viszont most itt a karácsony, és az én drága "felnőtt" szüleim mind a ketten azt szeretnék, hogy náluk legyünk szenteste. Vagyis apukám azt, hogy egész nap, anyukám meg csak annyit, hogy aludjunk nála. Ez eddig okés lenne, ugye??? Ajajj, csak nem az én családomban, ugyanis ez meg így apukámnak nem felel meg. Mármint, hogy nem alszunk otthon. Tehát, akkor az egyiküknek engednie kéne ugye? Nyugi, ez az, ami soha nem fog megtörténni. A másik két napot már eldöntötték. Ezen az egyen megy a vita. Természetesen, mert hát milyen karácsony az, ahol minden simán megy?Mielőtt bárki azt írná, hogy beszéljem meg ezt a szüleimmel, leszögezném, hogy már próbáltam, de egyszerűen képtelenek az emberi kommunikációra. Olyan, mintha a falnak beszélnék. Bár az, ha én beszélek velük még mindíg egyszerűbb, mintha egymással beszélnének, mert arra aztán pláne képtelenek. Pont ezért (és itt jön a gáz rész) ránk (és főleg rám, ugyanis én vagyok a legidősebb) hárítanak mindent. Döntés elé állítanak minket, ha valami nem úgy van, ahogy akarják akkor rajtunk csattan, hogy mennyire megbántottuk őket stb. Mivel egymással nem beszélnek, ezért nekünk kell végighallgatnunk, hogy mennyire önző a másik.

Szóval. Röviden összefoglalva: A szüleim felnőtt létükre képtelenek értelmes emberek módjára megbeszélni a problémáikat, és azt, hogy a gyerekeik hol töltsék a szentestét.

Ha esetleg nem kapok választ (bár igazából erre nagyon nincs is válasz, de azért megpróbálom) akkor Bora-borára költözök egyedül, és ott élem le életem hátra lévő részét. Azt mondják nagyon szép :)