Ha a 16 éves lányod bejelentené hogy terhes, és nem veteti el, hiába kéri a fiú akitől teherbe esett. Hogyan reagálnál? Mit mondanál?

"50-es: 18 év alatti gyerek esetén a szülőnek is van döntési joga" - persze, annyiban, hogy vállalja-e a megszületendő gyermek felett a gyámságot - HA a másik szülő sem nagykorú - és itt a snitt. Szerencsére.

Tudniillik itt a fiatalok életéről van szó első, másod és harmadsorban, és nem az ő szüleikéről. Akár így, akár úgy döntenek, nekik kell a döntésükkel leélni egy életet, és nem a szüleiknek.

Inkább az a baj, hogy relatív kevés fiatal van tisztában a jogaival és lehetőségeivel, és van ezért kiszolgáltatva a persze "csak jót akaró" szüleinek - akármelyik irányban.

... ja, egyébként ajánlom a figyelmedbe EZT a kérdést:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..

(régi, de anno írtam bele, és valaki felhozta a napokban)

Én az ilyen, a saját akaratukat és értékrendjüket a erőszakkal a gyerekükre kényszerítő szülőket simán aljasabbnak tartom egy rablógyilkosnál...

"Most valószínű a 16 éves lány gyűlölné a szüleit, de később - még ha az abortusz miatti traumától lelkiismeretfurdalása is lenne - rájönne, hogy igazuk volt." - nézd, szerencsére (mint említettem) nem a szülőknél van a döntés joga, úgyhogy ez az eset csak akkor fordulhat elő, ha a fiatal nincs tisztában a jogaival. (ahogy a fordítottja, a megtartásra kényszerítés is)

Különben az én anyám is anno sokszor elmakogta a "most még nem érted, de majd ha felnősz, majd akkor hálás leszel érte" dumát... nem pont ilyen témában, más témákban... és hát finoman szólva nem jött be neki... attól, mert eltelt pártíz év, még nem lett olyan a személyiségem és az értékrendem, mint az övé...

Na ez az, amit az ilyen szülők módszeresen elfelejtenek... aztán vérig sértődnek a "hálától" amit visszakapnak.

" Erre tényleg nincs más megoldás csak az abortusz. "

ostobasag. Tenyleg.

Az abortusz nem megoldas, egyszeruen csak a problema athelyezese a szulorol a gyerek lelkere. A szulonek ez nagyon kenyelmes persze.

A problémát a "gyerek" okozta aki felnőtt játékokat óhajt játszani, de a megoldást másra hárítja, ugyanis nem fogja fel a saját felelősségét, mely szerint nem szülünk a semmire, és a szüleink nem kötelesek életük végéig helyettünk cipelni a terheket.

Ne várd hogy sajnálkozzak azon a terhes tinin. Ja, hogy ha egy tini teherbe esik, akkor a szülő hibája igaz? És meddig? A tizenhat évesek az esetek többségében nagy szájjal hangoztatják a jogaikat, meg hogy a szülő ne szóljon bele a szerelmi életükbe. De ha baj van, mindjárt gyerek státuszban kellene kezelni őket? Ilyen nincs. Vagy a jogok és kötelezettségek együtt vagy egyik sem jár.

Ezt kellene felfogni a "gyerekeknek". Csak sajnos a többségük fejében az van, hogy a szülőnek csak kötelességei vannak , neki meg csak jogai. Érdekes módon a saját szülőségétől sok tini szülő nem tart kötelező érvényűnek semmit önmagára nézve. .

"szerencsére (mint említettem) nem a szülőknél van a döntés joga"

Akkor a szülőnél milyen jog van? Annak a joga hogy egy életen át ő fizessen, a felelőtlen, ostoba kölyke HELYETT?

Lassan kezdem azt hinni, hogy a mai világban ostobaság gyereket szülni, mert az az elvárás hogy a gyerek rabszolgája legyen a szülő attól a pillanattól kezdve életet végéig.

Senki nem kötelezheti a nagyszülőt arra, hogy az unokája gyámja legyen, hogy ő viselje a gyereknevelés terheit bármilyen értelemben. És egy szülő sem kötelezheti a lányát abortuszra jogi értelemben.

Vagyis ha a 16 éves meg akarja tartani a babát, akor ebbe senki nem szólhat bele, viszotn ha a saját szülei nem támogatják sem érzelmileg, sem anyagilag, akkor kutya kötelessége a döntése érelmében maga gondoskodni a babáról (lakhatás, anyagiak, babára áldozott idő és energia).

ha a fiú sem támogatja a lányt és a fi szülei sem, akkor tényleg marad az anyaotthon. Ezt azzal a döntésével együtt választja az ilyen helyzetben lévő lány, hogy megtartja a babát.

Egyébként nem egy olyan anyukát ismerek, akik 18 éves koruk körül szültek, nem sokkal több, mint 17 évesen estek teherbe. Őket mondjuk segítette a család, viszont megdöbbentően alkalmasnak bizonyultak a gyereknevelésre érzelmi és értelmi szempontból. Az egyik ilyen lánynak addig volt szüksége a család segítségére, amíg a baba mellett kitanulta a szakmát, közben a baba bölcsis korú lett ,a lány elhelyezkedett és simán eltartja magát és a babáját és tudja fizetni az albérletet. Két évnyi segítségről volt szó.

"viszotn ha a saját szülei nem támogatják sem érzelmileg, sem anyagilag, akkor kutya kötelessége a döntése érelmében maga gondoskodni a babáról (lakhatás, anyagiak, babára áldozott idő és energia)." - ez RÉSZBEN igaz, az unokáról valóban nem kötelesek semmi módon gondoskodni a lány szülei, a saját gyermekükkel szembeni kötelezettségeiket viszont egyáltalán nem érinti az, ha a lányuk gyereket szül.

(egy esetben szűnik meg a a lány szüleiek tartási kötelezettsége a saját gyermekük felé, akkor, ha házasságot köt, és ezzel jogilag nagykorúvá válik)

De mondom, sajnos nagyon sok fiatal nincs tisztában a jogaival - és ez viszont egyértelműen a szülők hibája.