Párom agresszív, kiabál velem és mindentől túl félt, amióta terhes vagyok. Szerintetek elmúlik majd nála? Bővebben, lent.
Az egyik lényegi rész. Tökéletesen rád illik.. Nem kell megköszönni.
+ Szóbeli bántalmazót olvasd el, google a barátod.
Köszönöm a válaszokat!
Elolvastam, a szóbeli bántalmazás cikkjeit. Van rá jellemző benne, igen, ebben igazat kell, hogy adjak. Köszönöm, hogy ennyien válaszoltak.Valószínű komolyabb dologról van szó, ha tényleg rosszabodni fog a helyzet, megpróbálok felkeresni valakit, szakembert. Ha ő is azt javasolja, hogy ebből a helyzetből nincs más kiút, akkor dönteni fogok a gyermek érdekében. A gyermek elvetetéséről eddig se és ezután se szeretnék hallani...
Itt tényleg mindenki segítőkész, de nem hiszem, hogy a klinikai esetek vagyunk mind a ketten illetve nem fogom fel a dolgokat kommentek segítenek...
Köszi..
Pedig segítenie KELL.
És kár kidobnod rá egy fityinget is (főleg, hogy nem is mehetsz el, szobafogság van), ez az ember egy libafosnyit sem fog változni SOHA, most elmondom neked kőkeményen, de őszintén!
Ja fog... Még sokkal-sokkal rosszabb lesz! Majd gondolj rám légyszíves és a szavaimra x idő múlva. Köszke.
És igen klinikai eset vagy ő is (ez tuti), de te is, ha eddig ennek nem tulajdonítottál akkora jelentőséget.
Bocs az őszinteségemért, remélem felráztalak álmodból csipkerózsika.
Rázdd meg magadat! És vissza se nézz soha. Ezt kéne tenned, de még túl makacs vagy és továbbra is véditek magatokat. Őt, és magadat is.
Csak egy mondatot idéznék ami szintén tökéletesen rád illik ebben a tagadásos időszakban. Szerintem sürgősen gondolkozz el rajta. Meg a többin is.
"Az áldozat a végtelenségig reménykedik, s ez a reménykedés hosszú időre benne tartja a párkapcsolatában, miközben a ritka pillanatok elmúltával a párjától induló összeütközések teljesen összezavarják. Görcsösen kapaszkodik azokba a pillanatokba, amikor úgy tűnik, hogy minden rendben van."
Itt a folytatása az előzőnek, hogy még jobban "elősegítsd" annak a mocsoknak a munkálkodását és egyre mélyebbre süllyedj:
"Mivel azonban az ilyen pillanatok ritkák, a szóbeli bántalmazó partnere önmagában kezd kételkedni. Így gondolkodik: a férjem, a kedvesem szeret engem, csak máskor is úgy kell viselkednem, hogy az neki megfeleljen. S ebben a pillanatban rácsukódik a csapda."
Minél inkább "megpróbálsz" úgy viselkedni, hogy urad és parancsolódnak viselkedésed megfeleljen, ő annál inkább mélyebbre fog tiporni téged és belül az egója annál nagyobb győzelmet arat rajtad, tenyerében vihog, miközben te szenvedsz. (Nem látni rajta, de így lesz.) Ez egy lelki nyomorék szerencsétlen, aki másokon tölti ki dühét, kisebbségi komplexusát: pont azon, akiről úgy érzi gyengébb nála.
"A szóbeli bántalmazó hatalmat akar. Ha nem érzi a kezében a hatalmat, akkor azt hiszi, hogy a partnere akar hatalomra kerülni vele szemben. Az ő világképében nincs kölcsönösségen, bizalmon alapuló kapcsolat, csak hierarchia van, mindent és mindenkit az ellenőrzése alatt akar tartani, és meg akar félemlíteni. A szóbeli bántalmazó gyakran dühös, és tagadja a viselkedése bántó voltát. Dühét azzal indokolja, hogy a párja tett vagy mondott valamit, amivel őt feldühítette.
A bántalmazó csak a mások feletti hatalom keretein belül képes értékelni önmagát. A bántalmazó elutasítja partnere melegségét és nyitottságát, hiszen épp ezektől a tulajdonságoktól retteg. Az ő világképében ezek a tulajdonságok sérülékenységet, gyengeséget jelentenek. A bántalmazó soha nem ismeri el, hogy az uralkodás vágya vezérli, hiszen akkor szembesülnie kellene az érzéseivel. Nem törődik azzal a fájdalommal sem, amit partnerének okoz. Manipulálja, leszólja a partnerét, miközben azt mondja: szeretlek.
Ám annak, aki uralkodni akar a másikon, a szerelem egészen mást jelent, mint annak, aki egyenlőségre, kölcsönösségre vágyik a párkapcsolatában."
Fel kell fognod végre, hogy egy beteg sz@@rral élsz együtt, már bocsánat.
további sok boldogságot neked!
üdv,
Dörrentős
Amikor anyád visz el kocsival azért nem veszi el a kulcsodat, mert akkor az anyáddal vagy. Azt gondolja, hogy mivel anyáddal vagy, nem mással, tehát anyád rajtad tartja a szemét és nem vagy egyedül!
Amikor meg egyedül akarsz elmenni, akkor meg azért veszi el a kulcsodat, mert ezzel akar téged megfélemlíteni, kizárni az otthonotokból, hogy ne menj el többet onnan csak úgy, ahogy te akarsz, majd ő megmutatja neked, hogy nem azt teheted amit te akarsz! Majd ő szépen elveszi a kulcsokat tőled, kvázi "megbüntet", aggódhatsz, hogy kizár-e?
Nem fogod fel?
Mi az, hogy az ő szava a mérvadó? Ezt eddig is tudtuk. Csak hozzá vagy szokva! És szerinted így van jól? Neked nem lehet önálló akaratod, gondolatod, csak neki??
Mi van, ha nem "engedelmeskedsz" az ő akaratának? Netán dühkitörése lesz?? Csak nem???
Na ugye!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!