Ezek után legyek hálás és egyebek mert felneveltek?

A lényeg annyi hogy nem tervezett gyerek voltam, de későn derült ki, mindig azt mondta anyukám hogy de jó hogy lettem, így szeret, úgy szeret. Ahhoz képest mivel elálló füllel születtem (teljesen merőleges a fejemre!) amit nem csináltattak meg, amikor vertek az iskolában emiatt, nem akartam menni, de el is mondtam ezt, csak azt kaptam hogy nem kell színészkedni, mástól szakadt ki a ruhám, a nyakláncom... Ez fáj a legjobban!

Szemüveg kellett, egyet csináltattak 12éves koromba, 19éves koromig azt kellett hordanom, mert nem vittek el és engedték hogy csináltassak másikat, 3 diopriát romlott a szemem ezidő alatt, a szemész csak lesett, elég kínos volt.

Fogszabályzót ugyanezen elven nem kaptam, sőt 1x voltam kiskoromba fogorvosnál, persze amikor már mentem volna magam akkor csak fizetős pótlással lehetett volna megmenteni adott fogakat amire szintén nem adtak pénzt, így persze az állások közül se válogathattam olyan nagyon hisz a kinézet számít egy nőnél...

Apukám mindig felmondott minden munkahelyén mert pl nem fizettek minden nap vagy héten, hanem ugye havonta, valaki beszólt neki, sok feladatot bíztak rá, miközben elég nagy hitelük volt, házcserével kifizették, de mivel ezt folytatta így ismét hitel kellett, de ezt már nem tudták úgy kifizetni hogy maradjon, albi lett belőle, 2év alatt 4x költöztünk. Amikor mondtam hogy ez így nem jó, akkor azt kaptam hogy majd én is fel fogok mondani a munkahelyemen ilyesmi miatt! Semmi tartalékuk, se semmi, ha történik valami én és a tesóm vagyunk, a másik tesónk nem foglalkozik velük.

Nem felvételizhettem, mert sokallták a pénzt rá már az eljárásra is, nyelvvizsgát se tehettem így, az emelt érettségire a könyvet se vették meg, nem is sikerült úgy hogy a nyelvvizsgát megkapjam. Azt már nem említem, hogy nem táncolhattam a szalagavatómon, az osztálypénzt nem fizették stb.

Ha elmentem nyárimunkára akkor később kölcsönkérték a megtakarított pénzem, sose láttam viszont... Később felénk már csak szövetkezettel lehetett menni ahová még lehetett, oda nem adtak 3ezret hogy belépjek és mehessek. Persze én voltam a lusta.

Anyukám sokszor idézem: hát néha elfelejtettem neked kaját hagyni, hogy kéne, és?

Egyszer voltam életemben nyaralni velük 8évesen.

Az első szakmámat a párom fizette, ahogy a jogosítványomat is akkor ajándékba kaptam tőle, különben még mindig csak egy érettségim lenne... A tesóm ugyanígy volt, a párjához tudott költözni és ott kezdett új életet, magának fizette az egyetemet, mindent, most persze kölcsönkéregetnek tőle a szüleim és "ti mindig itt lesztek nekünk ha valami történne".

Ők csak azt hajtják hogy és mi van akkor ha így volt anno? ezzel mit csináljanak? Legyek hálás hogy felneveltek! Ilyen körülmények között?