Mi lehet a pszichológiája annak, hogy egy gyerek 4-5-6 éves borzasztóan anyás? Magától ilyen, tehát természetéből fakad vagy történt valami trauma a fejlődés szakaszában?

Ezt az előző életes dolgot nem tudom mire vélni én keresztény vagyok így számomra ezaz opció,hogy előző élet.. nem járható.

Az,hogy trauma ért-e? Természetesen nem igazán emlékszem a 3 éves korom előtti időszakra viszont tisztában vagyok vele,hogy elég nagy esély van arra,hogy valami történhetett,mert nem volt szép gyerekkorom. Apám egy idegbeteg volt,nagyon szegényesen éltünk és mindenért minket okolt,előfordultak verések is a semmiért ,de leggyakrabban eza "ki rakta arrébb ezt vagy azt? ki rontotta el ezt vagy azt?" tasli,szíj stb.. Anyukámat nem verte legalábbis nem tudok róla viszont vele is ordítozott tehát lelkileg bántotta. Két testvérem van és a nővérem gyűlölt,mert én vagyok a kisebb legalábbis mindig ezt hánytorgatta fel,és nagyon durva dolgokat csinált velem szemben.Úgyhogy én csak arra tudok gondolni maximum,hogy már fiatalon felismertem azt a tényt,hogy egyedül anyukám aki "jó" és,ha ő nem lenne akkor ki tudja mi történne velem,egyedül maradnék.Mert nem számíthatok apámra se testvéreimre.