Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Anyukám 7éve halt meg. Nem...

Anyukám 7éve halt meg. Nem birom feldolgozni. Mit tegyek?

Figyelt kérdés

18éves lány vagyol,és az évek múlásával egyre rosszabb a helyzet. Rettenetes módon hiányzik.

Pluszba rátesz erre a szörnyű mostoha anyám jellem/viselkedése.

Valaki hasonló helyzetben van?

Ti mit tennétek?


2016. okt. 4. 20:29
1 2 3
 11/21 anonim ***** válasza:
100%
Figyi a legtöbb szülő nem érti ezeket a dolgokat, mármint a pszichológiát. Az egy dolog, hogy ő a biológiai apukád, de nem biztos, hogy érti is mi zajlik egy emberben. Legtöbbje rátudja bármiről legyen szó, hogy majd az idő meggyógyítja a dolgokat. Pedig nem mindennel van ez így. Éppen ezért írtam a doktort. Felnőtt vagy, be kell menni háziorvoshoz és kérni tőle egy nevet, hogy kit javasol, és főleg, hogy ne kerüljön pénzbe neked.
2016. okt. 4. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/21 anonim ***** válasza:
100%

Nagyszülők, nagynéni, nagybácsi, unokatestvér?

Egyébként én is arra hajlok, hogy szakemberre van szükség, még így is hosszú lehet a folyamat, egyébként jót tenne, az is ha másik városba mennél továbbtanulni. Kicsit kiszakadnál a megszokott környezetből. Addig is jót tenne valami sport vagy hobbi, amihez el kellene menni otthonról pl. tánc vagy csak lejársz az uszodába v futni. A fizikai aktivitás jót tesz az idegeknek, kikapcsol.


Nem tudom el tudtál-e búcsúzni anyukádtól. Ezt kellene megtenned. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejted vagy többet nem gondolsz rá. Magát a fájdalmat kellene elengedned. Mondd ki, hogy szeretlek anya, nagyon hiányzol, hiányzik a szereteted, hogy egy nehéz időszakban, amikor kamasz voltam maradtam anya nélkül, mindig emlékezni fogok rád, hogy szerettél és minden jóra, amit tőled kaptam. Kérlek segíts ezután is. Tudom, hogy vigyázol rám. Segíts, hogy tovább éljek, mint egy egészséges fiatal lány.

Amikor a halottainkat elsiratjuk, mindig magunkat sajnáljuk vagy lelkiismeret furdalásunk van az elveszített családtaggal szemben. Ez normális, de neked is ideje, hogy megbocsáss magadnak. Nem miattad halt meg édesanyád. Sajnálod az elveszett gyerekkorod, de lassan felnősz és rád lesz szüksége sok embernek. Segíts osztálytársaidnak vagy tégy apró szívességeket a környezetedben élőknek. Segít elfelejteni a bánatod.

Hidd el működik. :))

2016. okt. 4. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/21 A kérdező kommentje:

Sajnos az is bennem van hogy miattam halt meg

Mikor en megszulettem azutan kezdodott a betegsege

Es mivel ez egy hosszu kb masfel eves folyamat volt hogy teljesen leepult

Tehat megbolondult

Elvesztette a latasat, hallasat, nem tudott onalloan jarnj es furan viselkedet

Sajnos a kapcsolatunk sem volt jo mar az utobbi idokben

Es elkoszonni vagy bocsanatot kerni sem tudtam tole

Nagyon aggaszto

2016. okt. 5. 05:35
 14/21 anonim ***** válasza:
100%

12-s vagyok.

Ha ez 7 éve történt, te még gyerek voltál, kiskamasz. Ha a születésed után kezdődtek az egészségügy problémái, értem hogy magadat vádolod. De az én terhességeim is kialakítottak nálam egészségügyi gondokat, mégsem gondolom, hogy a visszérgyulladásom vagy a sérvem miatt a gyerekeim a hibásak. A terhesség ezzel jár, ki ezt kapja ki azt. Az utolsó szülésre majdnem rámentem, azt a gyerekemet is úgy szeretem, mint a többit. Anyukád se vádol/vádolna téged semmivel és gondolom apukád se. Erről nem tehet senki a családban. Az, hogy milyen egy kiskamasz, tudom jól. Nem mindig gondolják azt, amit mondanak, túl hamar kicsúszik a szájukon a véleményük, aztán megbánják. Ezen mind átmegyünk. Aztán elmúlik.


Menj el pszichológushoz. Hidd el egy jó szakember ezen TUD segíteni. A háziorvos vagy apukád biztos tud segíteni, abban hova fordulj. 18 évesen jobban meg tudod már fogalmazni, mi bánt, miért nehéz még mindig elengedni anyukádat. Ahhoz hogy egészséges felnőtté válj, le kell tenned ezeket a terheket, nem cipelheted életed végéig. HIDD EL, MEGÉRI!

2016. okt. 5. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/21 anonim ***** válasza:
A 13-asban nagy lépést tettél előre azzal, hogy megfogalmaztad nemcsak magad, hanem mások előtt is, hogy mi az oka, hogy nem tudod elengedni. Szerintem ez a kimondás önmagában segíteni fog! Nem te tehetsz anyukád haláláról, a betegsége tőled teljesen független. Az is nyomaszt, hogy nem tudtál bocsánatot kérni (valójában nincs miért), és elbúcsúzni. Hát tedd ezt meg utólag levélben. Írd meg neki, mit köszönhetsz neki, mit sajnálsz, amit tettél vagy nem tettél. A levelet aztán elteheted a fiók mélyére vagy széttépve szélnek eresztheted. És nyugodtan beszéljél a barátaidnak róla, ők megtisztelve fogják magukat érezni, ha megajándékozod őket a bizalmaddal. Még közelebb is kerülhettek egymáshoz. A nevelőanyádnak meg szólj vissza, határozottan és nyugodtan utasítsd vissza a durva szavakat, hiszen nem adtál rájuk okot: addig zaklat téged, ameddig hagyod.
2016. okt. 5. 18:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/21 A kérdező kommentje:

Mindenkinek koszonom a valaszokat

Viszont a pszihologus nekem NEM tudott segiteni

Bizni olyan szinten senkiben sem tudok sajnos

2016. okt. 6. 09:30
 17/21 anonim ***** válasza:
Hányszor voltál? Nem elég egyszer, ez nem egy gyógyszer, amit beveszel, és elmúlik a fájdalom. Ha nem bízol, azzal meg csak saját magaddal szúrsz ki, pedig szenvedsz a problémádtól. Mért nem bízol, mi történhet? A pszichológusnak az a foglalkozása, hogy segítsen. Milyen pszichológusnál voltál?
2016. okt. 6. 19:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/21 A kérdező kommentje:

Vagy fél évig jártam hetente kethetente

Egyik fő ok hogy tudom ugy sem ertenek meg

2016. okt. 7. 08:34
 19/21 anonim ***** válasza:
Hogyne értene meg, azért ment pszichológusnak. Sok hasonló esete volt már. De csak akkor tud segíteni, ha te megnyílsz. Hogy maradt végülis abba a terápia? Beszéltél neki az aggodalmaidról?
2016. okt. 7. 10:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/21 A kérdező kommentje:

Nem voltam hajlando megnyilni es kozoltem hogy tobbet nem akarok jarni

Nem kozoltem vele kb semmit

Abban az idoben nem beszeltem tul sokat

2016. okt. 7. 14:00
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!