Beszéljek anyukámmal apukám viselkedéséről?
Apukám szörnyen viselkedik, de anyum ezt nem veszi észre és folyton az ő érdekeit nézi.
Talán a jelenlegi legnagyobb probléma, hogy apukám nem szerei az állatokat, ebből több gond is ered:
-A kutyát nem lehet elvinni az éves oltásra
-Májusban kaptam egy felnőtt cicát, akit nagyon szerettem, júliusban viszont apa kitalálta, hogy nem maradhat a cica, mert vele nem kedves, fújtat rá (de apa provokálta, piszkálta), ezért elajándékoztuk.
-Most szeretnénk egy kölyök macskát (anyukám is), de nem lehet, mert apa nem engedi.
Mindenkinek parancsolgat, mindenkinek azt kell csinálnia, amit ő megenged. Öcsémnek volt itt több napig egy barátja, de folyamatosan csitítgatta őket, mert ő tv-zik. Anyumnak is a tv elől magyarázott, hogy ne használjon annyi vizet, ne használja a mikrót, mert nem hallja a tv-t stb. Netezni is csak este 10-ig lehet, mert beállította, hogy akkor kikapcsoljon a router.
Semmit nem lehet neki mondani, mert mi vagyunk a hülyék. Gúnyol, kritizál mindenkit, főleg anyát, akinek ez rosszul esik, de egy idő után elfelejti, és szemet huny a dolgok felett. Anyukám is ugyanannyit dolgozik, mint ő, de anya többet keres. Jól élünk, és egy-két dolgot megengedhetünk magunknak, ezért nem értem a besavanyodását.
Velem is folyton bunkó, pedig én mosogatok, takarítok utána egy szó nélkül. És hozzáteszem, dolgoztam is a nyáron.
Plusz probléma, hogy nekem kell itthon lennem a 12 éves öcsémmel, akit apa ellenem fordított és mindig neki szid engem, ezért nagyon nehéz vele és nem hallgat rám.
Tudtok valamit javasolni? Anyukám csak ejnye-bejnyézget, engem viszont nagyon zavar. 19L
Költözz el, a szüleidet nem fogod tudni megváltoztatni.
Egyébként a 12 éves öcsédet miért nem lehet egyedül otthon hagyni? Magára gyújtaná a házat? Vagy fejjel beleszaladna az üveges szekrénybe?
Hű... Hát nem irigyellek, megértem a helyzetedet. Sajnos apukám is hasonló stílusban nevelt... Igaz, már hét éve, hogy nem élünk együtt, mert egyetem miatt elköltöztem, de a vakációkban (most már szabadságok - amik sokkal rövidebbek ráadásul) még mindig ő a főnök. És még ő haragszik és szid folyton, ha nincs kedvünk hazajönni sok időre. Mert folyton csak odarajzoltat, okoskodik, semmi se jó ahogy csináljuk, akkor elégedett ha úgy csináljuk ahogy ő mondja, abban a sorrendben, abban a tempóban ahogy ő. Ráadásul kioszt egy feladatot, és fél perc múlva követeli hogy hoztunk oda neki ezt vagy azt. Nem csak bennünket ócsárol, hanem szinte mindenki mást. Egyik húgával is folyton veszekszik, anyukájának néha beszól (87 éves) ja segíteni akarnak neki. Issa jutottam, hogy szégyellek vele lakni vagy menni valahova együtt. Pedig minket, gyerekeket és anyukámat is nagyon szeret, minél többet akar értünk tenni, ezért dolgozik még mindig nyugdíjas létére. 67 éves és szívbeteg. Anyukánkat tisztelte, de míg ő élt, velünk ugyanolyan szigorú volt mint most majdnem, de nem éreztünk annyira terrorizálónak. Igaz amióta van vakációs házunk a szülővárosában, minden vakációban itt kell rendezni a kertet, házat, stb, sok a munka, és ő nem bírja egyedül, csak a parancsolgatást. Nagyon megromlott a légkör amióta anya meghalt, kevesebbet lát minket és nyomasztóbb. Beszélni nincs akivel, mert ő tudja a legjobban, nem hagy a magáéból.
Anyukám elfogadta, és robotolt egész nap. A munkahelyen is együtt dolgoztak, majd otthon is minden nap főzött, piacolt, hétvégente mosott, vasalt, takarított... Ügyesen konpenzálta mindig apa borzalmas hanyagságát, nem látszott soha rendetlennek. Most viszont... Katasztrófa.
Bocsi, hogy nem a kérdésre válaszolok, hanem az én bajomat sírom ki, de talán te is tudod, hogy a kérdésed költői. Nem nagyon van erre milyen okos tanácsot adni, csak meghallgatni, és együttérezni.
Azt tudom javasolni, hogy próbáld meg kimutatni, hogy felnőtt vagy már eléggé ahhoz, hogy ne kezeljen gyereknek vagy szolgának. Igaz, hogy eltart, de ez a szülői kötelessége, és nem zsarolási indoka. Te is elvégzed a rád eső házimunkát, ne tekintsen rád, és anyudra se szolgaként. Ezt lehet anyud is érzi de nem mer tenni semmit, viszont biztos őrli belül. És nem egészséges semmilyen szempontból. Próbáljátok támogatni egymást ha jól egyeztek, szerintem beszélgessetek ketten a dologról egy anya-lánya esten. Pl. Menjetek kettesben vásárolni vagy egy cukrászdába, pasimentes délutánra. Akár kigondolhattok egy cseles módszert, amellyel hatni lehessen a Nagyúrra, "nevelés" céljából. Öcséd is már elég nagy ahhoz, hogy ne kelljen neki dada. Ha nem hallgat a nagytesóra, akkor büntetni kell, vagy valamit valamiért... Szerezz autoritást felette, vagy mondd meg a szüleidnek, hogy nem bírsz vele. Tudom milyen, mert öcsém 22 éves létére sem hallgat rám, meg másra se, önfejű ő is. Ilyenek a kannst fiúk, nem könnyű szülőknek lenni.... (azért remélem te nem vagy vagy nem leszel gyerekekor new :D ).
Sok sikert és kitartást! Egyébként jársz egyetemre már, vagy vannak terveid?
25N
Kedves kérdező!
Próbálj meg valami alternatív megoldást találni arra, hogy jobban el tudd viselni apádat. Ha eddig nem változtatott, feltehetően eddig se fog. Ha szépen nem érti akkor nem érdemes belemenni csúnya dolgokba. Azt gondolom 19 évesen már nem sok kell, hogy önálló életet kezdhess élni, ha belépsz a munka világába.
Más:
Azért bírom, hogy az ilyen jellegű kérdéseknél a válaszolók 80%-a csak benyögi, hogy "költözz el".
Egy olyan országban, ahol tömegnyomor van, s emberek százezrei élnek létminimum alatt, illetve nyögik a hitelüket a semmi fizetésből kíváncsi lennék jó pár dologra. Például hogyan oldható meg, amikor munkahelyek nem teremtődnek, hanem szűnnek meg folyamatosan, s a minimálbér a megélhetéshez kevés, de az éhenhaláshoz már sok, hogy egy 19 éves lány hogyan váljon önállóvá, s költözzön el otthonról?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!