Miért viselkednek igy a családtagjaim?

Már bocsánat, de a családod a nem normális :"D Jesszus. De valószínűleg ez azért van, mert te vagy a legkisebb a családban.

Én a helyedben nem hagynám magam. Nem az, hogy vissza kell szólni, hanem azért védd meg magad! :D

Kérdezz rá, hogy mégis mi a fészkes fene bajuk van veled? Vagy mint az apud telefonos eseténél is, ne ugorj rögtön nekik, nem hallottad, akkor nem hallottad, nem a te gondod, ha nem érik el őt telefonon.

"És? Leszárad a kezed, ha visszarakod???"

(válasz)Mért a tied igen???

És ha megint ordibálnak veled védd meg magad, mert ez nem normális!!!

Ismerős helyzet... habár nálam nem ennyire durva. Én is 18 vagyok, végzős és van egy nővérem. Röviden csak annyi h apám egyáltalán nem foglalkozik velem (napi 2 mondat max.) Nővérem (főleg társaságban, ismerősök között) előszeretettel gúnyolódik velem, gyakran elég durván, ami nagyon fel tud idegesíteni... és néha még anyum is be-beszólogat meg kiröhög. A másik meg h nagyban leszar kb mindenki. Előfordult már h elsírtam magam úgy h velem egy szobában voltak és senkinek nem tűnt fel...

Én úgy tervezem h még egy évet kibírok velük aztán fősuli/egyetem és lelépek. Aztán ha sikerül majd munkát találnom akkor összeszedek annyi pénzt h el tudjak költözni végleg. Lehet h neked is ezt a megoldást kéne választanod. Vagy amit már írtak, a pasi vagyis egy komoly kapcsolat.Kitartás! :)

Nem fogják közölni, miért utálnak. Volt már olyan nálunk is, hogy kérdeztem anyámat, miért utál, erre rámüvöltött, hogy "fejezd be!!!!". Csak beléd a legegyszerűbb rúgni, rajtad vezetik le a feszültséget, mert tudják, hogy úgyse tudod megvédeni magad, mert úgyis mindig az övék az utolsó szó.

:(

Nem fogják közölni, miért utálnak. Volt már olyan nálunk is, hogy kérdeztem anyámat, miért utál, erre rámüvöltött, hogy "fejezd be!!!!". Csak beléd a legegyszerűbb rúgni, rajtad vezetik le a feszültséget, mert tudják, hogy úgyse tudod megvédeni magad, mert úgyis mindig az övék az utolsó szó.

:(

Ja meg érezhetik, hogy valakit legyőzhetnek, valakinek fölébe tudnak kerekedni, és, hogyha másokat "lenyomnak" , attól ők följebb, nagyobbnak érzik magukat. Meg följebbvalónak, és azért keresik a hibát, mert hogyha kritizálnak, hogy benned megvan ez a hiba, de lám, bennük nincs, akkor ők attól milyen jónak érezhetik magukat. Furán fog hangzani, de ők valami sérült, önbizalomhiányos emberek, és próbálják is leplezni az önbizalomhiányukat, de pont hogy önteltségnek fog tűnni, mert nem tudnak mit csinálni, és hát az meg kábé már tényleg nonszensz ,hogy nem csinálsz semmit, és még akkor is rádfogják, meg belédkötnek. Azért , mert te nem vagy "közülükvaló", látják, hogy te nem vagy olyan mint ők, ezért nem fogadnak el. :( :( :( Ja amúgy ez eredhet onnan náluk, hogy amikor nagyon kicsik voltak, akkor beszólt nekik esetleg valaki és totál jogtalanul, és egy baromi rossz emlék van bennük, és hát arra a történésre, ami akkor történhetett, rosszul reagáltak, és ellenségesek lettek. Meg ilyen egófalat húztak maguk köré, hogy védjék magukat , és igazolják maguknak, hogy ők tökéletesek, tehát sohasem hibázhatnak, és ezért mindig csak és kizárólag te lehetsz a hibás, hogyha valami történik, vagy nem történik, mert te nem vagy olyan, mint ők. Ezért téged simán lehet hibáztatni, mert te meg így valahogy "alacsonyabbrendűnek " számítasz nekik. Meg hát van az, amikor így ugye elzárják magukat egy ilyen "fallal", hogy , még visszatérve a kiskorra, amikor talán legsérülékenyebb mindenki, első 8 évben, akkor ilyen volt, hogy " nem szerettek engem, na, akkor én majd szeretem magamat!" és akkor még esetleg ilyen is benne lehetett.

:(:(:(:(

Én ezeket gondolom velük kapcsolatban.

Bocsánat, ha ilyet mondok, de ez tényleg nem normális dolog a családodtól, hogy mindenben hibáztatnak téged.

"hogy mások is jól hallják, meg a szembejövő, velem egyidős lányokra is mutogat és közbe kiabálja szinte nekem, hogy "Nézd meg őket, hogy mosolyognak, te meg ilyen lehajtott fejjel mész, mindenki azt hiszi, hogy baj van az agyaddal!!!", más emberek meg csak néznek ilyenkor, erre tovább kiabál velem, hogy "Mindenki téged bámul és röhögnek rajtad magukban!"... "

Istenem, de annyira utálom ezt az összehasonlítást!!! Ismertem egy nőt, akinek az anyja mindig összehasonlította őt más emberekkel. Pl. "ez a kislány milyen szépen van felöltözve, te miért nem viselsz ilyen szép ruhákat?" Ezt pont akkor mondta, amikor az ismerősöm gyerek volt, és a másik kislány meg esküvőre mehetett a szüleivel, mert esküvőhöz illő ruhában voltak felöltözve.

Az ismerősömnek elege lett ebből az összehasonlításból, ezért elhatározta, hogy a saját gyerekét nem így fogja felnevelni és távol lesz a nagyitól, amíg be nem látja, hogy hibázott. Így is lett: kiment Írországba dolgozni. Ott ismerkedett meg a szintén magyar férjével. Lett is egy gyerekük. A mamának fogalma sem volt arról, hogy lett egy lányunokája. Csak évekkel később tudta meg, amikor a lánya úgy érezte, itt az ideje, hogy megtudja. Kijelentette, hogy csak akkor láthatja az unokáját, ha nem fogja őt összehasonlítani, mint anno őt. Az anyja megígérte, hogy ilyet nem csinál, sőt a kislány aranyos dolgot mondott neki: "Anya csak szépeket tudott rólad mondani, de az nem volt helyes, hogy másokkal összehasonlítottad"

Ebből látszott, hogy a gyerek rendesen meg van nevelve.