Miért viselkednek így a szüleim?

Ismerjék meg jobban.

Pl. megkérdezhetnéd, hogy lehetnétek-e nálatok? Együtt ebédel a családoddal, néztek egy filmet, stb. Megmondod, hogy így ők is látják, hogy csak ártatlan kis kamasz szerelemről van szó, és rendes fiú. Te is biztonságban vagy, otthon mi bajod eshetne?

Mondjuk ha nem szoktatok barátokkal, barátnőkkel összejárni, egymáshoz átmenni, már ez is macerás lehet. Ebben az esetben jöhet a puhítás, hogy előbb pár barátnőd megy át filmezni, sminkeltek, társasoztok, stb. És egyszer hazakísér a párod is.

Elég idős vagyok egy kapcsolathoz?

Szerinted hány éves kortól kezdhet egy fiatal párkapcsolatot?

Most tedd fel ugyanezt a kérdést anyukádnak vagy apukádnak.

Több mint valószínű, hogy a két szám nem egyezik meg. Vagy az is lehet, hogy igen! Talán te is a között a sok fiatal között vagy, akik bölcsen várnak a párkapcsolattal addig, míg elég idősek nem lesznek ahhoz, hogy már jobban ismerjék önmagukat.

A 17 éves Klaudia is így döntött. Ezt mondja: „Két évvel ezelőtt még teljesen mást kerestem volna egy leendő férjben, mint most. Igazából még most sem bízom magamban annyira, hogy ilyesmiben döntsek. Majd akkor gondolkodom a párkapcsolaton, ha úgy érzem, hogy már több éve stabil az egyéniségem.”

Van még egy oka annak, hogy miért bölcs dolog várni. A Biblia a „fiatalkor virágzása” kifejezéssel az életnek arra a szakaszára utal, amikor először válnak erőteljessé a szexuális és a romantikus érzések (1Korintusz 7:36). Ha a fiatalkor virágzása idején tartanál fenn szoros kapcsolatot egy másik nembelivel, az felkorbácsolhatná a vágyakat, és helytelen tettekhez vezethetne.

Persze lehet, hogy a többi fiatalt ez egyáltalán nem zavarja. Sokuk alig várja, hogy kipróbálhassa a szexet. De te gondolkodj érettebben! (Róma 12:2). Végtére is a Biblia arra int, hogy kerüld az erkölcstelenséget (1Korintusz 6:18). Ha vársz, amíg túljutsz a fiatalkor virágzásán, sok keserűségtől kíméled meg magad (Prédikátor 11:10).

Miért nem kellene még párkapcsolatba kezdenem?

Ha a másoktól jövő nyomás miatt úgy érzed, járnod kell valakivel, de még valójában nem is állsz készen rá, az olyan lenne, mintha épphogy elkezdtél volna egy tanfolyamot, és máris záróvizsgát kellene tenned. Milyen igazságtalan lenne! Időbe telik, hogy megismerkedj a témakörrel, hogy tudd, milyen feladatokra számíthatsz a vizsgán.

Hasonló a helyzet a párkapcsolatokkal is.

Egy kapcsolatot nem lehet félvállról venni. Ezért mielőtt a figyelmedet egyetlen személynek szentelnéd, időt kell szakítanod egy nagyon fontos „témakör” megismerésére: arra, hogy hogyan kell barátságokat ápolni.

Így amikor később találkozol az igazival, felkészültebb leszel arra, hogy tartós kapcsolatot alakíts ki vele, hiszen egy jó házasság két jó barát köteléke.

Nem fog megfosztani a szabadságodtól az, hogy vársz. Ellenkezőleg, felszabadultabban élvezheted a fiatalkorodat (Prédikátor 11:9). És lesz időd felkészülni egy kapcsolatra, mert addig is formálhatod az egyéniségedet, és ami még fontosabb, Istennel is szorosabbra fűzheted a kapcsolatodat (Siralmak 3:27).

Persze közben tölthetsz időt a másik nem tagjaival! De mi a legjobb módja ennek? Az, ha többen jöttök össze, és felnőttek is vannak a társaságban. Tamara ezt mondja: „Szerintem így sokkal szórakoztatóbb. Jobb, ha sok barát vesz körül.” Mónika egyetért vele: „Nagyon jó ötlet társaságban összejönni, mert így sokféle emberrel lehet időt tölteni.”

Ezzel szemben, ha túl korán egyetlen emberre korlátozod a figyelmed, annak csak szívfájdalom lesz a vége. Ezért ne kapkodj! Használd ki ezt az időszakot arra, hogy megtanuld, hogyan alakíthatsz ki és ápolhatsz barátságokat. Később aztán, ha úgy döntesz, hogy párkapcsolatba kezdesz, már jobban fogod ismerni önmagadat is, és arról is határozottabb elképzelésed lesz, hogy mit vársz el attól, akivel majd összekötöd az életedet.