Most akkor kié a kutya?

Otthon a szülői házban van egy 7 éves kutya. Kicsi, 6 hetes korában került hozzánk, neveltem, vittem kutyaiskolába is. Sokat foglalkoztam vele, sétáltattam minden nap és játszottam vele. Sajnos aztán nagyon megromlott édesanyámmal a kapcsolatom és el kellett költöznöm albérletbe, panelba. Azóta anyám azzal vegzál, hogy otthagytam rajta a kutyát, vigyem magammal valahova,mert hogy neki teher. Pedig ő is szereti,minden nap simogatja, beszél hozzá, szóval családi kutya volt, nem pedig csak hozzám tartozott, hiába mondja, hogy én vagyok a gazdája. Az a baj, hogy ha ki is megyek hozzá, hogy megsétáltassam a kutyát, akkor állandóan kiabál velem és sérteget és ilyen körülmények között nem szívesen megy ki az ember, nincs annyira közel, hogy csak úgy naponta kiugorjak. Én mondtam neki, hogy mivel neki van kertes háza, ezért a kutya ottmarad, nem vagyok hajlandó kertes házas albérletet keresni, így is elég nehéz félretenni ahhoz, hogy bele tudjak menni egy ingatlanvételbe.

Szerintetek normálisan járok el? Vagy minden erőmmel azon kellene törni magam, hogy elvigyem onnan tőle a kutyát?