Van egy nevelőapám, és folyamatosan szekál. Mit kéne tennem?

Nem akarja h nyugodtan ulj , elvezd az eletet , a nyari vakaciot , szurod a szemet...

Sajnalatos . Fordulj gyerekvedelmishez , mert az h megut nem ok !

Ha egyszer nagyobbat ut le is nyomorithat . Itt anyukad a legcsunyabb peldany mert nem all ki az edes gyermekeert hanem teljesen magadra hagy es odadob a " farkasnak" , es meg teged hibaztat .

Ennel csunyabb " anya " peldany ninvs .

En is egyedul nevelem a lanyom , letörnem a kezet annak a pasinak aki ilyet tenne vele , akkor is ha aranybol volna neki ...

Te HAGYNAD h a baratod usse anyukadat ?

Azért azt tisztázzuk már, mit is jelent ez az ugráltatás, illetve mit vár el tőled pontosan. Nekem gyerekként megvoltak otthon a saját feladataim nyaranta, ki kellett vennem a részemet a munkából, akár takarítás, akár egyéb dolgok terén. Ha azokat elvégeztem, amik rám voltak szabva, nem volt gond.

Nem lehet véletlenül, hogy végig kellene egy kicsit gondolni, hogy milyen mértékben veszed ki a részed az otthoni feladatokból, vagy csak heverészel egész nyáron és elvárod hogy minden a lehető legnagyobb rendben menjen, anyád takarítson ki, meg főzzön meg rád, a nevelőapád meg tolja haza a mannát, amiből a zsebpénzed lesz?

Persze lehet, hogy tényleg egy fallosz, és igazad van, de amit leírtál abból nem jött le hogy ezeket a dolgokat végiggondoltad volna.

Te magad sem fogod majd jó szemmel nézni, ha a kamasz gyermeked csak a gép előtt ül egész nap, vakargatja a füle tövét és minden értelmes feladatra lusta, és alkalmatlan. Szóval próbáld meg más aspektusból is végiggondolni, mérlegelni a helyzetet, pláne mielőtt elmennél és feljelentenéd.

Kedves Hozzászólók!

S Anonymus édesanyja vagyok, a szörny, aki odadobta a gyerekét a farkasnak! De mielőtt teljesen el lennék ítélve a férjemmel együtt szeretnék tisztázni egy-két apróságot, ami a lányom által leírt sztoriból "véletlenül" kimaradt.

A lányom, aki a kérdést és a hozzá tartozó sorokat írta 12 éves múlt. Az apjától, aki ütött vert engem és őt is már kezdte bántalmazni elváltam, mikor a gyerek 1,5 éves múlt. 2 éves kora óta óta a jelenleg párom neveli, akivel 11 éve ismerjük egymást, 1 hónap múlva leszünk 10 éves házasok. A kislánynak a szó szoros értelemben véve meg van mindene. Éjt nap alá téve dolgozunk (én 4 féle munkát végzek, a párom ugyan csak egyet, de azt reggeltől estig), hogy minden szükséges és néha akár még szükségtelen dolgot is biztosítsunk a nagylánynak. Szerintem több dolog is meg van neki akár, mint amire egy ekkora gyereknek szüksége lehet. Saját szépen berendezett szobája van. Saját tévét néz, DVD lejátszója, okostelefonja, saját számítógépe van. Hozzá került lakótársként úgy két tengerimalac, hogy már akkor tudtuk, hogy nehéz lesz velük, amikor magunkhoz vettük őket, mert én is és a párom is allergiásak vagyunk rájuk. Mégis haza kerültek, hogy a lányunknak legyen meg a kívánsága, mert nagyon szerette volna őket. Bármit kér azt ésszerű keretek között megkapja. Az idén Németországban volt nyaralni 8 napot, tavaly a Balatonnál töltött el egy hetet. Természetesen biztosítunk neki minden olyan dolgot, amire egy ekkora kamasznak szüksége lehet. Divatos ruhákban jár, tiszta és rendezett körülmények között él. Többször el lett neki mondva, hogy bármilyen problémája van szóljon és megkap tőlünk mindennemű segítséget.

És a pofánvágásról néhány szót:

Igen, valóban kapott az élete során 2 maflást. Az egyiket kb. 4-5 évesen, amikor konkrétan kiverte a cirkuszt és engem, a saját anyját lehülyézett. A másodikat kb 2-3 hónappal ezelőtt, mert kiverte a cirkuszt és felemelte velem szemben a hangját, mert nem találta számára megfelelőnek a bugyijait. 12 és fél év alatt két maflás csattant el és mind a kettő véleményem szerint megérdemelten.

A párom és én sem ugráltatjuk és nem kezeljük szolgaként. A szerinte hatalmas elvárások abban merülnek ki, hogy cserébe a kapott dolgokért ennyi idősen elvárjuk tőle, hogy tartsa rendbe a szobáját és a kisállatai helyét. Tanuljon, fogadjon szót és tisztelje a felnőtteket, főként a szüleit és a családját. És már elnézést, de engedtessék már meg, hogy miután 4-5 alkalommal van megkérve szép szóval, hogy csináljon rendet és még mindig nem teszi meg felemeljük a hangunkat. Egész nyáron nem volt semmilyen extra elvárás a feljebb leírtakon kívül vele szemben. De szerintem, amikor egy szülő ezt látja, hogy szinte egész nap ül a gyerek a számítógép előtt és játszik vagy babrálja az okostelefonját a kupleráj közepén normális dolog, hogy elszakad a cérna és felemeli a hangját. Én pedig ilyen esetben nem tudok a gyerekem mellé állni, mert a férjemnek van ebben igaza.

Csak amiatt, mert ez neki nem tetszik nem fogok a gyerekemből egy elkényeztetett, semmirekellő, lusta pláza macát nevelni, aki alkalmatlan arra, hogy az élet bármely területén helyt álljon. Az értékrendjeink a helyén vannak szerencsére és nem hiszem, hogy túl sok lenne a kívánságunk.

A gyerek által leírt dolgoknak itt nagyon sokan bedőltek, kivéve két hozzászólót, akinek a hozzászólásánál jeleztem is az egyet értésemet.

A többiek a gyereket a rendőrségre illetve a gyermekvédelmisekhez küldték. Én elmondtam a gyereknek, hogy nincs semmi gond, bekísérem őt mindkét helyre és mondja el szépen a teljes igazságot az ő nagyon sanyarú sorsáról. A férjemmel mikor tegnap rátaláltunk erre a posztra teljesen ledöbbentünk. A férjem zokogott, szó szerint összeroppant és csak azt kérdezte, hogy idézem: "Tényleg ennyire sz.r vagyok?" Nem, nem az. A kisasszony gondol magáról picit túl sokat, amit most majd szépen helyre pakolunk.

Azt gondolom, hogy ha az összes gyereknek ilyen sorsa lenne, akkor nem lenne semmi probléma a Világon.

Elnézést, hogy hosszúra sikeredett, de azt gondolom, hogy a történet így kerek.

Kedves anyuka , azzal nyugtatja magát , amivel akarja.

Ön a férjét védi , ha igy döntött , akkor ezen semmilyen tanacsadas nem fog valtoztatni .

A tények , amelyeket a lánya elmond , súlyosak.

Nevelési célzatból igenis lehet valakinek pokollá tenni az életét , teljesen logikus érvekkel alátámasztva.

Egy 12 éves kiskamasz élettanilag is lustább, olvasson Vekerdyt. Ebben a korban fáradékonyabb.

Minden esetben borzasztó h a kislány ütve volt " csak " kétszer , barhanyszor is , elitelendö.

En a ferjemnek nem engednem meg h a lanyomra tegye a kezet , mert töböl törném ki.

Sajnalatos h a férj es a lánya közt kialakult egy rivalitás , rossz hangulat , ami Ön kell megoldjon es ez nem a gyerek hibaja .

A lany ugy erzi nem erti meg senki , egyedul van. Ha a cél h megszökjön akkor meg fog .

Ön az a nö aki a ferfit vedi es passz , vannak ilyenek.

Csak nem kéne anyává lenniük