Jókislány voltam, és 32 évesen pótolok. Mit csináljak a bűntudatommal, helyes ez?

En azt nem ertem, hogy hogyan lehet ilyen karotnyelt csaladod. Nekik mi a szorakozas? Vagy szerintük nem fontos? Minek elünk, ha soha nem lehet semmit sem megengedni magunknak, soha sem erezhetjük jol magunkat. En kb. 25 eves koromig rendszeresen hintaztam a jatszotereken ( persze csak ha epp nem voltak ott gyerekek), de most is siman kiprobalok egy vaganyabb csuszdat vagy maszokat. Felnöttnek lenni nem azt jelentni, hogy nincs örömöd az eletben.

Akik meg ilyeneket irnak, hogy ma meg csak koncert, holnap meg mas ferfiakkal akarsz lefeküdni... komolyan fel nem fogom... En siman elmegyek nehanapjan moziba, vagy urambocsa egy barba a baratnökkel, de megsem erzem ugy, hogy ettöl kevesbe szeretem a ferjem es nekem masik pasi kene. Ö is siman elmegy nelkülem egy focimeccsre, mert tudja hogy nekem az csak kinlodas. Ha valaki mas fele kacsintgat, azt attol függetlenül meg fogja tenni hogy elmegy-e egyszer-ketszer tancolni. A kerdezö max. azert fog mas ferfiak irant erdeklödni, mert a ferje egy ferfiatlan es karotnyelt valaki, aki mindentöl eltiltja.

Komolyan, egy melegszendvicsen agonizál, de egyesek már látják, hogy a körúton fekszik, és minden arra járó megbassza... nektek sem ártana egy dilidoki.

Meg azoknak sem, akik nagyképűen büföfik a diagnózisokat.

A diszkóba ne akarj menni, nem hiszem, hogy odaillenél, de mondjuk ez is a te dolgod.

De hogy koncert, melegszendvics, ez normális, mások is csinálnak ilyet, 50 évesen is, annyira szomorú, hogy írod, hogy otthon harmadáron kihozod, de most lázadsz. Emberek étterembe járnak, ahol sokszor nemcsak hármas szorzó van, de nekik néha az jólesik... Vidámpark, strand, aquapark, extrémsportok, ezek teljesen normálisak a világban. Aki igazán bevadul, az pedig körbebiciklizi a földet vagy akár sivatagban motorozik sportmotorral :D S még ez sem bolond, csak így él :)

Nem úgy tűnik, hogy egy hullámhosszon vagytok a férjeddel. Igazán megérthetne, hogy neked nem a takarítás a kikapcsolódás. Most komolyan, kinek az? Nem lehet csak dolgozni...

Szerintem te elegge butacska vagy... mi a fãszert nem tudtal a sarkadra allni anno? Miert kellett megalazkodnod? Azt hitted ettol leszel jo? Durva megfelelesi kenyszered van.

Es csak gondolj bele hogy a ferjed aki eddig otthonulos volt hirtelen hazagurulna egy chopperen kivarrva cigizve... hat kb. ugyanez. Nezd meg az Amerikai szepseget. Az remekul korbejarja ezt a temat.

32 éves vagyok, ugyanannyi, mint te, kérdező! Miután elolvastam a kérdést, átmentem a másik szobába, és megszámoltam, hány társasjáték van itthon. 15 + a puzzle-k + tegnap megvetetett velem 2-t a Tescoban a gyerkőc, (de csak névnapra kapják meg). Ezen kívül szeretnék még néhány felnőtteknek való, stratégiai játékot is venni. Imádok társasozni, és kártyázni is. Szerettem volna elmenni Efottra, de még nagyon kicsi a babám, és nem tudok. Ha nagyobb lesz, és ott tud aludni ő is a mamánál, mi el fogunk járni bulizni a férjemmel. A társastáncot pedig mindketten nagyon szerettük, folytani fogjuk. Egyébként teljesen normálisak vagyunk, és normálisan élünk. A kikapcsolódás is az élet része.

Ajánlok neked egy könyvet, Coelho-tól a Veronika meg akar halni. Arról szól, hogy Veronikának nagyon unalmas élete van, és úgy dönt, öngyi lesz, de megmentik. A pszichiátrián köt ki, ahol közlik vele, hogy a sok gyógyszer okozta károsodások miatt nemsokára meg fog halni. Ekkor ő rádöbben, hogy szeretne még egy kicsit élni, nincs veszíteni valója, kipróbál ő is sok mindent. Közben szerelmes is lesz, és megszökik az intézetből. Ha akarod leírom a történet végét, ha nem, akkor olvasd el. Nagyon tanulságos, egyébként happy end.

A lényeg az, hogy nem kell bűntudatodnak lennie. Megenni egy szendvicset tök normális, hétköznapi dolog. Elmenni egy koncertre megint csak jó dolog. Keress rá a Wellhello-ra, negyven feletti MILF-ek tombolnak a koncertjeiken, nem csak a 12 évesek.

A férjed biztosan jó ember, de nem hozzád való. Vagy változtat a nézetein, vagy baj lesz.

Három választásod van: 1. megmutatod neki, hogy az élet szép, és együtt kimozdultok.

2. otthagyod a fenébe, amíg nincs gyerek, mert őszintén mondom, ezzel a hozzáállással tönkretennétek szegény életét.

3. maradsz ebben a besavanyodott légkörben, és szép lassan depis leszel, tönkremész.

32 éves vagy, függetlenítsd magad anyád beteges gondolkodásától, és beszéld meg az érzéseidet a férjeddel. Ha nagyon nem ért, akkor sok értelme nincs rá pazarolni az életedet. Fáj, de ez van, hiába jó ember.