Hogy legyek 25 évesen három gyerek "anyukája" hirtelen?

Erről a kérdésről az jutott eszembe, hogy miután gyerekkoromban a szüleim elváltak....:

Lett apámnak egy új nője. Jóval fiatalabb volt a nő nála (persze azért nem ennyire vészesen, mint nálatok...). Születtek gyerekeik (cuki kis mostohatesóim :)), meg összeházasodtak.

Mi a tesómmal gyakran jártunk hozzájuk, mert a bíróság úgy ítélte, hogy apámnál is kell lennünk időnként. Különösebben nem zavart az a nőszemély, de azért nem is rajongtam érte, és persze soha életemben nem tudtam volna "anyukámnak" tekinteni őt. Sem "hirtelen", sem lassan idővel sem... ;-) Ki is röhögtem volna, ha anyáskodni akart volna. Pedig én akkor még csak 6 éves sem voltam, nem 15, mint nálatok a legnagyobb...

Hát ennyi.

Ja mit is akartam még?! Majdnem lemaradt: Az lett a sztori vége, hogy apám elvált attól a nőtől is, talált magának jobbat... ;-)

"#33

Attól még ugyanígy takarítani kell utánuk... a család nem úgy működik, hogy a "te gyerekeid összekoszolták az edényeket ebédnél, kérlek takaríts el utánuk". Ha együtt élnek, mindenki kiveszi a részét a házimunkából. A gyerekek is, persze az ő szintjükön."

arra próbáltam utalni, hogy ha a párom gyereke hozzám költözne, akkor az ellátása a közös feladatunk lenne, nem az én dolgom, amiben ő "segít", mert jó fej. még közös gyereknél is.