Mit tennétek, ha rájönnétek, hogy a gyereketek 10 éven keresztül átvert benneteket?
A fiam 10 évig úgy tett, mintha tanulna az egyetemen, 10 éve derült ki, hogy még az elsőt se végezte el. akkor pattant ki a dolog, mikor elküldték a leckekönyvét.Az egész család lefagyott.A Diákhitelt felvette, ami legalább 2 milla +kamatok.Még arra se volt képes, hogy bocsánatot kérjen tölünk. Se diploma, se végbizonyítvány, se semmi, az elszórakozott 10éven kívül.Olyan jól alakította a
"szerepét", hogy senki, álmában se gondolta volna, mekkora kamu az egész.Havonta kapta az egész családtól-a szüleimet, és a tesómat is beleértve-a rendszeres anyagi támogatást.Úgy érzem, abszolút kudarcot vallottam.Ő meg simán megúszta, mert apám "fátylat borított az egészre. Én meg azóta nem tudok hinni a kedves fiacskámnak.
Először is el kell gondolkodni hogy miért nem volt őszinte. Sokminden múlik a szülőn. De legalább elgondolkodtál rajta hogy mit nem csináltál jól, ezt veszem ki a szavaidból.
Tőle sem volt szép, de régen nekem pont olyen volt a szüleimmel a kapcsolatom, hogy nem lehetett az ember őszinte, mert hiányzott a bizalom. Mondjuk én másképp oldottam meg, elmentem dolgozni.
A korábbiakkal ellentétes álláspontot képviselnék. Egyetemről beszélünk, nem általános iskoláról. A szülő nem nézi az egyetemista fia ellenőrzőjét naponta. Legtöbb barátom szülei azt sem tudnák összefoglalni, hogy a gyermekük milyen tárgyakat tanul az egyetemen, vagy hogy mit jelent valójában a tárgyuk. És ez így van rendjén, nem kell mindenkinek tudósnak vagy mérnöknek lennie, a szülők csak megteremtették a lehetőséget a következő generáció számára.
Pszichológusként azt is tudom, hogy vannak színészek, akik képesek a legokosabbakat is megvezetni. Mivel a szülők nem látnak rá az egyetemre, ezért nagyon kevés információt kell csurrantani-cseppenteni nekik ahhoz, hogy elképzeljék, milyen jól is zajlanak a dolgok a háttérben. Igazából nevetségesen könnyű bárkivel is elhitetni. (És a bárki alatt tényleg bárkit értek.) Minél tovább húzódik az ügy, nyilván annál gyanúsabbá válik, de hogy a gyanúra ki és hogyan reagál, az már más kérdés. A gyanú okozhat pl. bűntudatot (hogy gondolhatok ilyet a fiamról?), vagy haragot (miért nem fejezi már be?!), de nagyon kevés logikai útvonalon vezetnek egy olyan kérdésig, hogy "jár egyáltalán egyetemre?"
Kedves kérdező, szerintem itt és most egy hibát vétettél: komoly kérdéssel jöttél a Gyakori Kérdésekre. Ez a kérdés nem idevaló. Itt gyűlölközést és ítélkezést kapsz önjelölt igazságosztóktól. Ez a kérdés egy szakemberhez - tanácsadó vagy pszichológus - való, aki segít feldolgozni az esetet, új keretbe rendezni a kapcsolatotokat, és átlendülni a nehezén. Ajánlom a pszichológus keresőt (üsd be google-be és megtalálod), ami segít a számodra megfelelő szakembert megtalálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!