Mit tennétek, ha megbukna az általános iskolás, vagy középiskolás gyereketek év végén?

Ez az eltiltom a gyereket a géptől jó nagy fa$zság :DD

1 Ha akar megtalálja a módját, hogy gépezzen.

2 mikor anyám azt mondta, hogy eltilt a géptől kiröhögtem, hogy most jól megfenyegettél nem tudom hogy fogok aludni. Ennek ellenére időnként leültem oda gépezni. Ekkor eladta a gépet. Elmentem dolgozni vettem egy páncélszekrényt(páncélszekrénynek nem nevezném, mert igazából nem volt annyira erős inkább erős acélból készült szekrény). Majd 3 hónap alatt összedolgoztam 1 új gépre. Erre kikötette az internetet, hogy akkor inkább ő nem internetezik és én se tudjak. Jól megszopatta saját magát, mert én meg fogtam magam vettem egy wifikártyát és feltörtem a szomszéd wifijét és gyakorlatilag az ő netjét használtam. Jó sokáig nem tudta, hogy amikor kikötette a netet mégis hogy tudok netezni :D Jól kikbabrált velem. Vettem egy erős szekrényt amibe nem tudnak belepiszkálni meg vettem egy wifikártyát és megtanultam hogyan lehet internetem 0 forintból. Valahol még hálás is vagyok, mert ha nem tilt el a géptől nem lettem volna olyan kreatív, hogy ezeket véghez vigyem.

Én anno a gimit a kosárlabda miatt kezdtem el, nem is bírtam meg is buktam... Átmentem szakközépiskolába ott 4 es voltam... Mondjuk anyámék nem örültek neki...

Most 2 szakmám van fix munkahellyel és a volt gimis osztálytársaimtól jobb munkám van... De ha nem buktam volna meg most biztos nem itt lennék ahol...

A kérdésre válaszolva, az a baj, hogy a szülők nagy része nem gondolkozik el a saját szerepén a gyerek bukásában. Bennem, kezdő pedagógusként mindig felmerül a kérdés, hogy a bukdácsoló diákok szülei mi az istent csinálnak 9 hónapon keresztül, hogy nem veszik észre, hogy a csemete tesz mondjuk magasról egy tárgyra. Miért nem tesznek ellene? Ja, nem tud. Akkor minek vállalt gyereket? A gyerekek leképezik azt, amit otthon látnak és úgy viselkednek, ahogyan nevelik őket.

Saját példa: nekem egy elég engedékeny anyukám van (bár a munkatársai mindig azt mondják, hogy biztosan szigorú, mert aránylag jól sikerült kölykök voltunk), mindig hagyott minket kibontakozni, ugyanakkor voltak olyan határok, amelyeknek a betartását megkövetelte. Egy erős gimnáziumban voltam 4,5-4,8-as átlagú tanuló úgy, hogy volt olyan tárgy, amikre tettem. Azonban beláttam, hogy azokat is teljesítenem kell, hogy aztán soha többet ne kelljen velük foglalkoznom. Azonban tanulnom kellett őket, hogy bekerüljek egy jó egyetemre, ahová akartam. Erre magamtól jöttem rá, mert anyukám arra nevelt, hogy legyenek álmaim és sosem adjam fel őket. Ez nagyon fontos, mivel ez visz előre.

Hogyha egy gyerekben nem tudasotítják ezt a llnyeges momentumot, akkor tényleg tenni fog mindenre és megelégszik majd egy kettessel.

A bukás egy nagyon hosszú nevelési hiba végeredménye tehát, amely nagyrészt a szülő hibája. Ezért nem értem ezt a "elveszem a laptopodat", meg "megverlek, ha megbuksz"-típusú szövegeket. Ez nem vezet semmire általában.

Mit tennék én? Megvizsgálnám a helyzetet elsősorban. Elkérném valakitől az egész anyagot, megbeszélném a tanárral a gyerekem hiányosságait. Aztán először én próbálnék vele tanulni, ha nagyon nem megy, akkor fogadnék tanárt hozzá.

Hogyha végképp nem megy, akkor elgondolkoznék egy másik iskolán. Sokan nem tudják elfogadni, hogy a gyerekük csak közepes képességű. Nem muszáj mindenkinek gimnáziumban tanulnia és nem muszáj mindenkinek egyetemre mennie.

"A gyerekek leképezik azt, amit otthon látnak és úgy viselkednek, ahogyan nevelik őket. "

A kérdező szülei, az egész famíliával egyetemben diplomás emberek, fontos számukra a tanulás és a tudás, ezt tudja a kérdező is, pont ezért szűköl most.:-) Úgy hiszem, a mintával nincs gond. Az valóban problémás, hogy miért nem ültek le vele már sokkal korábban, a jegyeit ismerhették, a legtöbb helyen elektronikus napló van (nálunk is, sokszor előbb tudom a gyerek jegyét, mint ő maga), fogadóórák is léteznek, ha a kölök sunnyog. 7.-től 9-10.-ig sok fiúgyermek megbolondul (tapasztalat, a lányok többnyire céltudatosabbak, ritkább, hogy velük gond van), pont ezért a 8 osztályos gimnáziumot érdemes megfontolni, ha jó képességű. Nehéz ilyenkor hatni rájuk, a bünti inkább csak dacot szül, és késztetést a kijátszására, neki kell eldöntenie, hogy több energiát fektet a tanulásba, mert ez kell a céljai eléréséhez.

Messzire vezet, de a jelenlegi oktatási rendszerünk amúgy teljesen alkalmatlan ennek a generációnak.