Az normális ha egy anya sose beszélt kényes kérdésekről a lányával? (felvilágosítás

Nekem adott anyukám egy könyvet, amiben elég szárazon volt leírva a lényeg.

A poén, hogy már rég menstruáltam és szűz se voltam, mikor ezt megmutatta.

A nővérem világosított fel, ő mutatta meg a borotválkozástól, a betétberagasztáson át, a helyes gumihasználatig mindent.

Én egy darabig csesztettem anyut, hogy beszéljen normálisan a húgommal. Nem tette.

Szóval nekem kellett.

Én fiú vagyok emlékszem volt 1-2 kényes kérdésem anyám felé gyerekkoromban :D

Ő normális elmagyarázta, hogy mi mit jelent és miért történik...

Nem tudom másoknál, hogy megy, de sokaknál ez tabu téma...mi suliban is tanultuk mi az a menstruáció, meg a szexről is...

23F

" megtaláltam a tampont Kérdeztem, hogy mi az. Anyum először nem akarta elmondani, de kihúztam belőle."

Pfff! Véres volt? :-))

Viccet félretéve: Az ideális valóban az lenne, ha a szülő beszélne erről a gyerekével. A hibát ott követitek el, hogy azt hiszitek, a szülő mindentudó. Nem az. Veletek tanulja a szülőség mibenlétét. Durván fogalmazva kísérleti nyulak vagytok számára. (Mint ahogy a ti gyerekeitek is azok lesznek számotokra.) A legtöbbször azért marad el a felvilágosítás, mert a szülő azt hiszi, még ráér. Az ő kisfia/kislánya húszéves korában is az ő kisfia/kislánya marad. Aztán egyszer csak már nincs miről beszélni mert a gyerek többet tud a szexről, mint a szülő.

Nálunk is elmaradt egyébként. Megtaláltam viszont a könyvespolcon Fritz Kahn A szerelem iskolája c. könyvét, és abban nagyon szépen le volt írva minden. Amikor apám rájött, hogy titokban azt olvasgatom, elmondta, hogy akart már erről beszélni, de így is jó. Ha nem értek valamit, kérdezzek. Ezzel szépen le is tette magáról a terhet. Nekem sem volt könnyű a saját gyerekeimnél meghatározni azt a kort, hogy mikor kell erről beszélni. Azt tudtam, hogy korán kell, mert jobb, ha tőlem tudja, mint hogy a vele egykorú haveroktól barátnőktől tud meg valami ordenáré hülyeséget. Viszont a túl korai felvilágosítás sem jó, mert ijesztő lehet a gyermek számára. Így végül 8-9 éves koruk között kerítettem sort erre. Utólag úgy tűnik, helyesen.

Szerintem a megbeszélés lenne a normális, az meg nem, ha a szülő "szégyelli" meg egyéb más okokból nem beszél róla, akkor is, ha a suli megteszi, mert:

1. még mindig nem minden iskola teszi meg,

2. a sulis szexuális felvilágosító órák minősége is elég változó, van, ami kb. semmit nem ér (Beliczai Balázs paródiája jól bemutatja, milyen az, amikor a védőnőnek, kirendelt emberkének, tanárnak semmi kedve nincs hozzá, mert ő is zavarban van, és nem beszél értelmes dolgokról)

3. a neten minden fenn van, az igaz, de az infók min. fele úgy, ahogy van, baromság (tudományosnak tűnő oldalakon vannak olyan dolgok leírva, hogy a naptármódszer, a Pharmatex meg a megszakításos védekezés 100%-ban biztonságos meg hogy a maszturbálás káros hatással van az agyra... a pornófüggőséget, szexfüggőséget keverik azzal, ha vkinek csak nagyobb az átlagnál a libidója...)... és a pornóból sem fog mindent megtanulni, amit kell.

Én viszonylag érdeklődő gyerek voltam, utána is olvastam dolgoknak, már amilyen infót el tudtam érni (nem sokat neteztem), de 15 éves koromig nem tudtam, hogy van olyan, hogy sperma. Még szerencsém, hogy addig nem érdeklődtem a szex iránt testileg is :D. Mert a szüleim mint hal a szatyorban...