Jogosan esett rosszul a dolog?
A minap a buszmegállóban vártam a buszra és odajött hozzám az apám 2 kollégája, akik pont szabadnaposak voltak vagy mittudomén. Én ismerem őket látásból, de ők engem nem. Beszélgetni kezdtünk és a végére az kerekedett ki az egészből, hogy ők azt hitték, hogy apámnak csak 1 fia van (a bátyám). Nem nagyon akartam előhozakodni otthon ezzel a témával, mert olyan furcsa érzések kavarogtak bennem, de másnap mégis előhoztam a témát és apám még csak le sem tagadta, úgy viselkedett mintha ez természetes lenne, hogy a selejtebb gyereket letagadjuk.
Most emiatt nem leszek se depis, se öngyilkos, de mégis olyan furcsa kicsit. Volt már valaki hasonló helyzetben?
A szülők szeretnek dicsekedni, mert a gyereket önmaguk egyfajta meghosszabbításának tekintik. A bátyád biztosan említésre érdemesebb volt, péládul megnyert egy kisebb zongoraversenyt vagy bármi mást, ami számára esetleg kín vagy irreveláns és erőltetett, a szülő viszot kiválóan tud vele dicsekedni kollegái körében. Ez csak egy példa, nem tudhatom, hogy mi miatt említődött a tesód fel, talán ezt nem ártana tisztázni.
A jó (jobb) szülő az, aki a gyereke individumát (saját személyiségét), érzéseit nézi, nem pedig eszközként használja a jóhírének hitt mája hízlalására, adott esetben. Sokminden hiányzik a történetből, a apád hajlandó, mindenképp beszélgess még vele erről. És ne érezd rosszul magad, ha kérdéseket kell feltenned a témában vagy akármiben a viselkedése miatt. Akkor sem kell kellemetlenül érezned magad kérdésfeltevéskor, ha akármi van: a fia vagy, kijár, hogy válaszokat kapj. Lehetőleg őszintéket. Nem mindenhol magától értetődő ez sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!