Hogyan tolerálnád, vagy mit szólnál hozzá, ha a lányod sokkal szegényebb párt választana magának, mint amilyen egzisztenciával ti rendelkeztek?

Az én szüleim sem örülnek - pedig nekem két gyerekem van már, egyedül nevelem őket - tehát társkeresésben abszolút "fogyatékosnak" számítanék igy. Nekem konkrétan semmim sincs, de azért szerintük olyan társat kéne találnom, aki majd segít minket anyagilag. Az, hogy a jelenlegi párom imádja a gyerekeimet és ez abszolút kölcsönös + emberileg messze a legkorrektebb, akit valaha ismertem (becsületesség, őszinteség), az nekik annak ellenére keveset számít, hogy vallásos szülőkről beszélünk.

Azért nem egy hajléktalan csöves a párom, de nehogy már egy "idegennek" kelljen fizetnie a gyerekeim dolgát meg nekünk lakást, mikor a saját biológiai apjuk 500 Ft-ot sem ad egy hónapban....

Persze az ember a gyerekenek mindig a legjobbat akarja de nem csak a penzbol! Ha en gazdag vagyok, van egy lanyom es valaszt egy szegenyebb fiut aki szereti es megbecsuli stb.. Oszinten akkor inkabb o mint egy elkenyesztetett uri ficsur.. Ha en gazdag vagyok megtehetem hogy megadjak a lanyomnak mindent! Attol hogy szegenyebb partnere van attol meg meglehet mindene altalam, meg persze sajat maguk altal is. Mindenhogyan segitenek. Nyilvan a gyerekemet nem hagyom nelkulozni. Vannak jo vagyoni szerzodesek hazassag eseten. Es igy boldog is es megvan mindene ami kell.

Amugyse tudni hogy majd a fiu mire viszi...

Inkabb amugy meg amiatt elmeleti kerdes mert a gazdagabb szulok nem preferaljak a "prolikat" hiszen micsoda szegyen lenne a felso tizezer koreben..

Én tolerálnám ebben az esetben, mert egyetemistáról van szó, tehát tanul, fejleszti magát, van jövőképe, ambíciói (remélhetőleg). A hozzáállás fontosabb, mint az épp aktuális anyagi helyzet.

Akkor nem örülnék, ha vmi munkanélküli segílyen tengődő, napi szinten söröző-cigiző de közben a gazdagokat szapuló egyénnel jönne össze, akinek büdös a munka, de közben beképzelt és önző.

Gondolom főleg attól függene, hogy milyen családból jöttem én magam. Hogy honnan indult az én családom.

Mert azért ég és föld, ha az én családomban generációk óta csak ún. értelmiségiek voltak, vagy én magam vagyok az első nem ún. egyszerű kétkezi munkás.

az biztos, hogy megnézném a családot jó alaposan.

Nálunk is hasonló volt a helyzet. Először zavart, hogy a lányom egy szegényebb családól származó fiúval jött össze. Persze soha nem mutattuk a lányunk felé azt, hogy nekünk nem nagyon szimpatikus a választottja. De megismertük mi is a fiút. Nagyon illemtudó, kedves, intelligens. Bármit megtenne a lányomért, és nekem ennél több már nem is kell. Ma már úgy vagyok vele, hogy Ő nem tehet róla hová született. 6 éve vannak együtt. Augusztusba lesz az esküvőjük. A fiú az egyetem elvégzése után kapott egy nagyon jól fizető állást. Anyagilag támogatja a szüleit. Mi is ott segítünk nekik ahol tudunk, bár nem szívesen fogadnak el anyagi segítséget. Merthogy szeretnének ketten megélni.

Szóval én nem ellenezném a helyedben.