Ha homoszexuális lenne a gyermeked és külföldön megházasodna örülnél neki, elmennél az esküvőjére?

Mindenképpen segítenék neki, amiben tudok. Naná, hogy elmennék az esküvőre, ez nem kérdés :)

Az a lényeg, hogy boldog legyen a gyerekem :)

Kedves #25!

Elnézést, hogy "kiemelem" a kommentedet, meg azért is, hogy első körön nem a kérdésre válaszolok, de a kommented

("23: az nem zavar, hogy a vallásos embereknek elfogadónak kéne lenni, szeretni felebarátaikat, stb? Pont egy vallásos ember közösít ki, ítél el? Milyen vallásos vagy te?")

sajnos egy meglehetősen nagy és káros csúsztatásra épülő, ámbár bizonyos körökben -nem meglepő- meglehetősen népszerű, kérdés formában feltett koholmány, amiben a (gondolom például keresztényi) szeretet parancsát próbálod szembeállítani a dolgok megítélésének lehetőségével, aholis a dolgok (viselkedések, attitűdök, magatartásformák) megítélését, az ember meg -illetve elítélésének állítod be! Ezzel megpróbálva elvitatni a jogot és lehetőséget, a normalitás fogalmával dolgozó, jót és rosszat megkülönböztető vallásos embertől, hogy megítélje és megkülönböztesse a dolgokat, holott pl. a keresztény vallás gerincét alkotja ennek a megkülönböztetésnek (a jót a rossztól) a szükségessége, és az e szerint való elfogadása és gyakorlása, Avagy elutasítása egy adott dolognak.

És ezt a fajta -ha diplomatikus akarok lenni- csúsztatást, pl. hazugságnak nevezik, amennyiben ezt a tevékenységet tudatosan gyakorlod. Amiről pl. egy kereszténynek, megkülönböztetés alapján, illik azt állítania (vagyis a dologról olyan ítéletet alkotnia), hogy rossz dolog, miközben ezzel nem téged akar megkövezni, és nem állítja azt, hogy te vagy az ördög mega, legfeljebb felhívja a figyelmed rá -mert megintcsak a vallása alapján adott esetben ez kötelessége is tulajdonképpen-, hogy amit teszel (mondjuk a hazug csúsztatások gyakorlása és mások félrevezetése, ilyen "jól hangzó" sablonokkal), az nem jó dolog. Tehát érdemes volna abbahagyni, megbánni és megtérni belőle.

A kérdés kapcsán azt tudom mondani, hogy valószínűleg -minden együttérzésem és szeretetem kifejezése mellett,- (ami még egyszer tehát a két embernek szólna, de nem annak, amit csinálnak), nem mennék el az esküvőre, mert nem tartanám helyesnek a dolgot és lelkiismereti problémát okozn a, ha magam is részt vennék benne. Ezzel együtt emberileg támogatnám, próbálnám elfogadni mind a saját gyerekemet, mind pedig a másik illetőt, és imádkoznék a szabadulásukért.

39-es!

Gratulálhatsz is, jó nagy f.@sz lehetsz! Kívánom, hogy a fiad egy nap azzal fogadjon, hogy barátja van. Jó nagy szánalmas, senki lehetsz.