Milyen kapcsolatom lehet ezek után az anyámmal?

Pár hónapja vallottam be anyámnak, hogy a párja régen molesztált, amikor még otthon laktam. Anyám éjjel nappal rengeteget dolgozott, és amikor együtt voltunk ketten a lakásban, többször próbált megkörnyékezni. Így tíz év után derült ez ki, mert már nem bírtam hazalátogatni, és úgy tenni, mintha nem történt volna soha semmi. 19 éves korom óta nem lakom már velük. Anyámmal eddig sem volt valami fényes a kapcsolatunk, sosem értettük meg egymást. Próbáltam pozitívan hozzáállni, mindig meghallgattam, de most már abból áll a telefonbeszélgetés, hogy itt fáj neki ott fáj neki orvoshoz persze rohadtul nem akar menni, ezen veszekszünk, és el is köszönünk anélkül, hogy megkérdezné, velem mi van. Mesélnék neki, de látszik, hogy nem nagyon érdekli, magával van elfoglalva, és nem tudom mit tehetek érte. Főleg azóta közömbös, amióta kiderültek a múltbéli dolgok, azóta magától már fel sem hív. Azt mondta bárcsak ő hagyott volna el minket, mint annak idején az apám, és akkor élhetné a világát úgy mint ő, és azt is mondta, hogy csak kitaláltam azt, hogy zaklatott a párja, mert hogy tönkre akarom tenni az életét. Ami persze nem tudom, hogy nekem ez mitől lenne jó. Teljesen ki van fordulva magából, és szeretnék közel lenni hozzá, segíteni neki, de egyre jobban azt érzem, hogy nem lehet. Adtam neki időt, hogy feldolgozza amit elmondtam neki, mégis azt hiszi hogy hazudok, és nem elég a sok rémálom a régi dolgokról, ez külön fáj. Így is annyi év után ezzel a tudattal kell élnem, hogy "megrontottak". Teljesen kétségbe vagyok esve, nem akarom elveszíteni anyámat! Mégis mit lehet tenni ilyenkor? Adjak még időt neki, és keressem addig is? Vagy felejtsem el örökre és ne keressem többé?

27 N