Mit csináljak, ha nem merek senki pasit hazahozni, mert olyan körülmények között lakunk?
Eleve tanyán lakunk, csak egy rossz kocsink van. A házunk környéke valami hihetetlenül néz ki, 2 összeomlott melléképület, szeméttel teli rozsdás hordók, szerszámok, vasak mindenfelé. A tetőnk tiszta penész, a fürdőszobánk is, a konyhában a bútor ki van rohadva.
Az ajtófélfák közül mindegyik más színű, azok is annyira csúnyák, hogy nagyon.
Elkezdtünk dísztéglát felrakni a a fal válaszcsíkjára, de nem lett befejezve.
A szobámmal semmi gond nincs, de mire ideáig eljutna valaki, háromszor visszafordulna előtte. Ráadásul át kell menni a fürdőszobához a szobámon, és a szobámon is üvegablak van, ami simán átlátszik.
Már nagyon hazahoznám a barátom, hogy végre itt alhassunk, de egyszerűen így nem megy nekem.
Aki esetleg nincs tisztában az ilyen dolgokkal, azoknak mondom, hogy egy melléképületet felhúzni 3 nap, a környékben mindenki megcsinálta. Sehol nincs ilyen. Olyan az udvar, hogy gyönyörűen kialakított lehetne, de apám olyan egy lusta dög, hogy soha ilyeneket nem fog megcsinálni, én meg nem tudok eltakarítani 2 melléképületet, és sajnos pénzem sincs, hogy mással csináltassam meg esetleg.
Ez őt abszolút nem zavarja, hogy ez nekem milyen teher, hogy szégyellnem kell, ahol élek. Teszem hozzá, anyagilag megtehetnénk, hogy egy kellemesebb környezetet alakítsunk ki.
A fürdőszobát megpróbálom kifesteni, máskor is én csináltam, csak nagyon gyorsan penészedik a pára miatt sajnos... az udvaron is megcsinálom a kisebb munkákat, de attól még az egész olyan semmilyen lesz. Nincs hová pakolni a kerti cuccokat. Van egy csomó vasdarabja apámnak, mert ilyenekkel veri el az idejét, hogy szerel. Anyagi haszna nincs, de legalább látszatra megteszi neki, mintha dolgozna...
Én egyfolytában le vagyok hordva mindennek, ha van valami kérdésem. De mivel jó gimibe járok, vannak barátaim akikhez eljárok, látom, hogy egyszerűen milyen jól is lehet élni. Ez nem kerülne sokba, hogy rendet tartson maga körül...
Annyira bánt, hogy mindenki haza tudja vinni a párját, én meg mindig kitalálok valamit, hogy miért nem. Nem akarom, hogy ezt lássa, mert ez tényleg gáz.
Annyira kicsin múlna, hogy egy átlagos környezetet alakítsunk ki, de ez nekem segítség nélkül nem megy...
Esetleg tudnátok valami tanácsot adni, hogy mi legyen? (Tudom, ha szeret a pasi, elviseli. Csak én nem akarom, hogy azt lássa, milyen igénytelenek a szüleim a környezetükre. Ők elég gazdagok, nyilván én olyan nem tudnék megengedni magamnak, ezt ő is tudja. De azért normál anyagiakkal is lehet igényes az ember, úgy vélem.)
Elég messze van a házunk a kövesúttól, 2 km, de végülis ez felfogható egy sétának, ezen nem tudok javítani.A többin esetleg hogyan? Valami ötlet? Le kellene választani a fürdőajtó, és a szobám ajtaja közti részt is, hogy ha itt alszik valaki, akkor ne kelljen átmenni a szobámon annak, aki a mosdóba menne... csak ez egy 100-as, mire szakember nekem ezt elintézi. Annyi pénzem nekem nincs...
Nagyon szomorú vagyok emiatt, nem tudom hogyan oldjam meg:(
Köszönöm annak, aki végigolvasta ezt.
19/L
"ő csinált, szerintem akkor illik eltartani. Ha meg erre nem hajlandó, dugjon be árvaházba.
Ha valaki gyereket vállal, az azzal járó költéseket is. "
Ez 18 eves korig igaz jogilag, utana nem.
Felnott ember vagy, nem pedig gyerek, senki se koteles eltartani.
Mert ugye állatok vagyunk, és ha a gyerek elérte a nemzőképességet, akkor ki lehet rakni a fészekből.
Persze, gondolom ez minden családban így van. :) Egyetlen ismerősömnél sincs így. Ha szakközepet végeztem volna, és remek munkám lenne, nyilván mennék. Csak kicsit magasabban van a léc, és a mai világban egy egyetem nélkül nem sokra lehet menni.
De ha neked sikerült gimi után elköltözni, akkor őszintén örülök, én másra sem vágyom. :)
En 20 eves vagyok, lassan 21, de bennem valami oriasi vagy van arra hogy dolgozhassak, hogy sajat vagyonom legyen, hogy tanuljak sporolni.
Tehat az ilyesmit csak akarni kell. Nekem is voltak es vannak lusta ismeroseim/osztalytarsaim akik nagyon jol megvannak anyuci apuci penzen varoson alberletben,. minden heten legalabb ketszer buliznak mert azt kell, nem tudom mekkora nagy osszegeket koltenek szorakozasra es meg sorolhatnam.
Enm oszinten kicsit neha szegyellem oket. Mert egyetem utan kb nullak lesznek, ellenben velem akinek mar van egy egesz szep kis oneletrajza megannyi munkatapasytalattal. Jelenleg is dolgozom, sajnos oraberre, de jobb mint otthon ulni es szunyokalni. Nem? :)
Így is minden időm az érettségire való készüléssel töltöm. Nem hiszem, hogy te dolgoztál érettségi alatt.
Egyetem lehet lesz rá lehetőségem, én sem vagyok az az otthonülős. Dolgoztam már eleget, de az nem elég arra, hogy elköltözzek. Kiszámoltam, hogy mire kifizetném belőle a kolit, és a kajám (ami kb kifli minden nap), akkor éhen halnék.
Egyetem alatt el tudom úgy intézni az órarendet, hogy dolgozhassak, akár éjjel, nyilván megyek. Egyelőre azon vagyok, hogy egyáltalán felvegyenek egyetemre, mert a költségtérítést senki nem fogja fizetni.
Egyetem elso eveben nekem is segitettek a szuleim, amig meg nem volt tanulmanyi osztondij, masodevtol kaptam meg a koztarsasagit (es utana minden evben), tehat pont 19 eves koromtol vagyok onallo. Sot, 5-6 eve mar hogy en segitem oket.
Ennek ellenere soha nem engednem meg magamnak hogy olyan hangnemet ussek meg veluk szemben mint "lusta dog". Az meg plane nem jutna eszembe hogy megkoveteljem hogy felnottkent eltartsanak, vagy hogy termeszetesnek, magatol ertetodonek vegyem azt a rengeteg aldozatot amit hoztak ertem, es amiert halas vagyok.
32f
Gondolom neked is olyanokat mondott apád, hogy dglj éhen, fordulj fel, menj a pcsába, rohadjál meg, szemét kcsg, undorító semmirevaló:)
Ha igen, akkor majd beszélünk. Anyáról sosem mondanék ilyet, de apámról, aki a fejemhez vág dolgokat, igen, fogok ilyeneket mondani. Kb 6 éves koromtól hallgatom ezt, de amióta elsős lettem, általánosban, biztosan. Akkor aztán biztosan megérdemelhettem. Soha egy támogató szava nem volt. Soha nem érdekelte semmi, hogy mi van velem. Soha nem kérdezte meg, hogy van-e valami, amiben segíteni tud. Akkor vagyok jó, ha el kell mosogatni. Azt magamtól is megcsinálom, ha van rá elég időm. De akkor nem fogok elkezdeni utána mosogatni, mikor baromi sok tanulnivalóm van, ő meg 4 órakor hazaér, és onnantól nézi a tvt-t, és velem üvölt. Nem, nem fárasztó a munkája, egy telepen ül egész nap, és arra vár, hogy hazajöhessen.
Ennyit erről.
Nos ez azert arnyalja a dolgokat, voltak nehezebb idoszakok nalunk is, volt (hajjaj de meg mennyi) veszekedesuk anyammal a penz miatt (amit foleg utobbi nem tudott beosztani)... de ilyet soha nem mondott volna. Volt hogy felbosszantottam persze, haragot, merget valtottam ki belole idonkent, de gyuloletet, vagy akar csak azt hogy ne ereznem hogy szeret - soha.
Igy mas a keplet valoban.
De ezzel egyutt is a valasz az, hogy azon legy hogy mielobb elkoltozz, ha talaltal mar egy normalis fiut, hat akkor vele. Ha mesz nemsoka egyetemre, akkor akar egyutt is kivehettek valami kis albit, vagy ha a fiu is oda megy akkor kollegium.
A mostani viszonyokrol meg nem lenyeg hogy hogy nez ki, az a fontos hogy o megertse hogy ez teged is zavar, amit es amilyen mertekben tudsz ellene tenni teszel is (ld sajat szobad), arrol meg nem tehetsz ha apad igenytelen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!