Hogy fogadnád, ha a szüleid elmondanák: nem szeretik a gyerekedet?
Olvasgatok, belefutok ebbe a cikkbe... azt írja van ilyen, meg ez normális és az első lépés, hogy ne erőltessünk magunkra álarcot és mondjuk el. Hát hogy lehet az ilyet elmondani? Mindenki örökre megsértődne, de egy életre, nem? Azzal a lendülettel az ember elveszítené a gyerekét is, örökre. Te mit szólnál egy ilyen vallomáshoz?
Szerintem a szeretet nem várható el azon a jogon, hogy valakivel valamilyen mértékben közös genetikai állományom van, tehát rokonom. Ez a szülő-gyerek, testvérek és nagyszülő-gyerek viszonylatban is érvényes lehet. A szeretetet nem lehet "csinálni", erőltetni, az vagy jön vagy nem.
Ha ilyen történne ami a kérdésben van, először megpróbálnám kideríteni, hogy pontosan miért mondják a nagyszülők, hogy nem szeretik a gyereket. Lehet, hogy csak nem olyan, amilyet ők akartak (ez szülő-gyerek közt is gyakori) vagy valamilyen irritáló tulajdonsága van. Ez még nem a szeretet hiányának a jele. De ha az lenne az eredmény, hogy igen, a gyerek alapból ellenszenves nekik, nem szeretik, akkor nem erőltetném rájuk a gyereket. Annyit kérnék, hogy ne mutassák ezt a gyerek előtt de nem kényszeríteném őket pl. arra, hogy látogassák a gyereket, foglalkozzanak vele ha nem szeretik és nem akarnák. Ugyanígy gyereket sem kényszerítenék a nagyszülőhöz, akit utál vagy testvért sem arra, hogy foglalkozzon a testvérével, ha nem szereti azt. Ne legyen tettlegesség, álszentség, inkább ne foglalkozzanak vele, mindenkinek az a legjobb.
/Shinigami/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!