Jogom van azt mondani, hogy gyűlölöm az anyám?
1 évvel ezelőtt, még jóban voltunk. Mikor jött anyám élettársa, elromlott a kapcsolatunk.
Az egész úgy kezdődött, hogy 1 hónap után, már is ideköltözött anyám palija. Ezt persze én nem néztem jó szemmel, mert utáltam azt az embert. Többször volt már, hogy megvert, cibálta a hajam, megmondta, hogy mit csináljak, sőt, egyszer kizárt a házból is "véletlenül", merthogy ő "nem tudta", hogy kint vagyok és a kertben kellett éjszakáznom. A legszörnyűbb ezekben az, hogy ezeket mind anyám előtt, aki nem szólt közben semmit, csak hagyta az egészet. Utáltam. Azoktól a percektől megutáltam anyámat is. Megpróbáltam rábeszélni, hogy zavarja el, de mindig az volt a válasza, hogy: ,,akkor inkább én menjek el, mert ő nem megy sehova"
Rengetegszer a fejemhez vágta már, hogy egy roncs vagyok és senki nem szeret. Nem sokáig bírom már, az biztos. Komolyan már csak a barátaim tartják bennem a lelket, pedig ők se tudnak semmiről. Félek elmondani nekik, mert cikinek érzem, hogy ilyen "szüleim" vannak. Mit tehetnék? Mert már nem bírom sokáig, és bármint megtennék, hogy soha többé ne lássam anyám és a nevelőapám. Pedig rengetegszer próbáltam beszélni anyámmal, mikor persze az a szemétláda nem volt itthon, de nem használ. Minden rossz amit csinálok a szemükben. 13/L
válasza: válasza:Egyes, te tökkelütött idióta, szerinted pont erre van most szüksége? Mégis milyen anya az, aki hagyja, hogy a pasija ezt művelje a saját lányával? Kérdező, ha valóban igaz, amit írtál, akkor igen, sajnos joggal utálod anyádat. Ha anyád párja ver, és ennek látható nyoma van, szólj valakinek az iskoládban, hátha tudnak neked segíteni. Valakinek el kéne mondanod ezeket a terheket, mert egyedül rossz őket cipelni. Nincsen más rokonod anyádon kívül?
Ha nincsen, és magadra vagy utalva, csak azt tudom tanácsolni tarts ki 18 éves korodig. Tanulj, hogy jó eredményeid legyenek, szerez mihamarabb szakmát, amint mehetsz diákmunkára, menj és gyűjts össze annyit, amivel 18 éves korod után eltiplizhetsz. Addig is kitartást!
válasza:
válasza: válasza: válasza:"egyszer kizárt a házból is "véletlenül", merthogy ő "nem tudta", hogy kint vagyok és a kertben kellett éjszakáznom."
Na és anyukád hol volt akkor? Nem tűnt fel neki, hogy a gyereke nincs otthon?
"Az egész úgy kezdődött, hogy 1 hónap után, már is ideköltözött anyám palija. Ezt persze én nem néztem jó szemmel"
Gondolom, akkor azért Te is tettél egy-két dolgot a pasi ellen... ez persze akkor sem jogosítja fel anyukád élettársát arra, hogy bántson.
Azt azért mindenképpen tudatosítanod kellene magadban, hogy féltékeny vagy anyukád élettársára, mert "elvette Tőled" anyukádat, s az összes konfliktus ebből származik.
Elhiszem, hogy nehezen tudod elfogadni, de próbálj meg megbarátkozni a dologgal, hogy anyukádnak is joga van boldognak lenni, egy társsal élni.
válasza:Ja, és mielőtt egy szívtelen dögnek kiáltanátok ki, nem arról van szó, hogy nem érzem át a kérdező helyzetét, csak valahogy egyoldalúnak érzem ezt a történetet. Szívesen meghallgatnám anyukát és a "pali"-t is - ők hogy látják ezt?
Úgy érzem, a kérdező néhány tettét elhallgatja, amiket Ő tett az anyja és a "palija" ellen. (7-es vagyok)
#utolsó
Nem, pont, hogy nem tettem semmit. Sőt, az elején még kedveltem is a nevelőapámat, de mikor hozzánk költözött mutatta meg ezt az oldalát.
válasza:A férfit messzire kerüld el, ne szólj hozzá, és zárd az ajtód.
Kezdj el dolgozni, amint tudsz, de soha egy fillért se adj nekik. Ha pénz jut a kezedhez, azonnal megpróbálnak majd lehúzni, de ne dőlj be nekik. Aztán bérelj szobát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!