Anyám folyton pakolászik a szobámban ha nem vagyok ott és ez idegesít, mit tegyek?

Időt spórolok neked.

*Válaszolók: "Költözz el, nagykorú vagy már, apád egy bunkó aki sérti a magánszférádat"

*Te: "Miből költözzek el, nincs pénzem, suliba járok, ez nem megoldás"

*Válaszolók: "21 évesen lehetne már ennyi eszed, hogy tudd mi jó neked és mi nem az"

*Te: - Megunod a sok idióta ugyanolyan választ és nem válaszolsz többet...minden marad a régiben.

Én 20 év alatt nem bírtam erről leszoktatni anyámat. Vagyis mostanában úgytűnik, sikerült, azzal, hogy akkora kupit hagyok, hogy inkább be se jön. Előtte nem voltam kupis. Kiskoromban bejött, kidobálta a sulis papírjaimat, a játékaimat, amikkel szerinte már nem játszottam... És mikor megkérdezem, hova rakta, ő olyat nem is látott.

Úgyhogy a kitartáson kívül nem tudok sok tanáccsal szolgálni.

Mondjuk tényleg nem túl életszerű, hogy a kérdező mindent elpakol szekrénybe, fiókba; anyukája meg jön és egyik fiókból átrakja a másikba, egyik szekrényből a másikba.

Sokkal valószínűbb, hogy halomban áll minden a szobájában és anyukáját idegesíti a rendetlenség, így elkezd pakolni a maga logikája szerint, így a kérdező nem tudja, mit, hová tett anyukája.

A megoldás tehát adott: a kérdező ne hagyjon rendetlenséget szobájában.

Párom már 40 éves, és amikor hazamegy/ment látogatni egy hétvégére, a szülők már akkor pakolási lázban égnek, amikor ki sem szállt a kocsiból.

Pedig nincs rendetlenség a szobában, mivel alig van ott már bármi is. Ha felakasztja a kabátot, mennek utána, és elteszik máshova, ha leteszi a táskát a szék mellé, egyből bebútorozzák, leteszi a kulcsokat a polcra, annak bizony 3 polccal odébb a helye, a saját szobájában.

Az már mellékes, hogy minden cucca ki van forgatva, át van nézve, blokkok, számlák stb.

Munka miatt kellett gyakrabban hazajárnia, akkor ezt zárral oldotta meg, egyszerűen nem volt más lehetőség. A szülőkkel nem lehetett emberi hangon ezt megbeszélni.