A szüleim és a barátom utálják egymást. Mit csináljak?

17 éves vagyok, a barátommal lassan 5 hónapja vagyunk együtt. Ő az első barátom. Nagyon szeretjük egymást, komolyan is gondoljuk a kapcsolatot, egyikünk se szereti a futó kapcsolatokat. Még mikor randiztunk csak, anya már akkor szidta, hogy milyen csúnya, majdcsak megjön az eszem, nem gondolom komolyan stb... már általános óta ismerjük egymást, szüleink is régóta ismerik egymást. Nemrég eljött hozzánk, de nem volt valami kellemes, mert a barátom ateista, szüleim meg mélyen vallásosak. Rögtön le is támadták, folyton beszóltak neki, holott ő tiszteletben tartja a vallásukat attól hogy ateista. Utána nemrég beszólt anyának, aki azóta tilt tőle. Nem találkozhatok vele, nem jöhet el ballagásomra, 18. születésnapomra sem. Szeptemberbe jó messzire megyek fősulira, utána meg ha elvégeztem, barátomhoz költözöm. De addig ki kéne bírni valahogy. Itthon folyton ez a téma, hogy nincs eszem, meg fogom bánni, szégyellik hogy a gyerekük vagyok stb. Barátom szülei persze minket védenek, engem nagyon szeretnek, örülnek hogy a fiuknak én vagyok a barátnője :) nem akarom szüleimmel végleg megszakítani a kapcsolatot mert szeretem őket, de azt nem tudom elviselni amikor ok nélkül a barátomat szidják. Barátom próbál békülni, új lapot kezdeni, de szüleim hallani sem akarnak róla. Elkönyvelték magukban hogy ő maga az ördög és én sem leszek vele boldog soha. Mit csináljak? Nagyon nehezen bírom már :(