Ti is alig vártátok/várjátok, hogy végre külön élhessetek a szüleitektől?
Figyelt kérdés
2016. jan. 10. 17:01
1/26 anonim válasza:
Gyerek-szülő kapcsolattól függ, én nagyon kötődöm a szüleimhez, nagyon nem várom, pedig eljôn az a nap is. 17/F
2/26 anonim válasza:
Igen, annak ellenére, hogy jó a kapcsolatunk. Elég domináns és független személyiség vagyok, szeretem önállóan, magam intézni a dolgaimat még akkor is, ha a fészekmeleghez képest ennek megvannak a maga buktatói.:-)
3/26 anonim válasza:
Miután már elértem, hogy a szüleim felnőttként kezeljenek otthon, nem, nem vártam "alig". Persze, eljött az ideje, és nem volt gond az önálló élet sem.
4/26 anonim válasza:
Én nagyon vártam és 19 éves koromban külön is költöztem az akkori barátommal, gyorsan fel akartam nőlni... Meg volt az előnye és a hátránya is. Visszagondolva jó lett volna még egy pár évet otthon tölteni. Rá három évre felújították a házat a szüleim és onnantól kezdve már nem volt meg a gyerekszobám sem. 2-3 évig elég ridegnek idegennek éreztem otthon magam és fájt. Pedig a szüleim könyörögtek, hogy ne menjek még, hogy maradjak. De én meg akartam mutatni... Elengedtek bíztak a döntésemben. Ne értsd félre, nem bántam meg így lettem az aki most vagyok.De jó kapcsolatom volt és van is a szüleimmel mái napig, akkoriban tini korszak elég lázadó voltam, de maradhattam volna tovább gyerek. 30/L
6/26 anonim válasza:
Jah bocsi most látom, hogy felújították :DDD
7/26 anonim válasza:
Én nagyon vártam, és szerencsére az egyetem miatt 18 évesen el is tudtam költözni. Nagyon szeretem a szüleimet, de az önállóság egy olyan érzés, amit megmagyarázni sem lehet, mennyire jó. Nem csak a pozitívumai, hanem a "negatívumai" is, pl. felelősség, magadra utaltság: egyszerűen így nősz fel igazán, így ismered meg önmagad, és ez egy csodás érzés, ha visszatekint az ember erre az időszakra 10-20 év távlatából.
8/26 anonim válasza:
Pontosan így voltam én is, mint 7-es, végzés után már a párommal költöztünk össze. :-)
2-es
9/26 anonim válasza:
Nem várom nagyon. Olyan semleges. Most is a hét nagyobb részében külön élek tőlük (egyetem, kollégium + magamat tartom fenn ösztöndíjból és munkából), de én sokkal szívesebben vagyok itthon. Jófejek a szüleim és sokkal kényelmesebb itthon lenni. Nem azt akarom mondani, hogy egy lusta dög vagyok, de azért itt mégiscsak "kiszolgálnak" nem mindent nekem kell intézni :D Hihetetlenül jó érzés, hogy kinyitom a hűtőt és van benne kaja, nem kell leugranom a boltba, mosnak rám, stb.
Ha nem kéne munka miatt elköltöznöm valószínűleg véglegesen, akkor én szívesen maradnék itthon 25-6 éves koromig, legalább félre tudnám tenni a fizetésem majdnem egészét.
10/26 anonim válasza:
Minden ember másfajta, de a különköltözés sem egy egyszerű mulatság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!