Ti hány évesen költöztetek el a szüleitektől? Vagy ha még velük laktok, hány évesek vagytok?

19, egyetemre jöttem a fővárosba (Szegedről). Ez 8 éve volt, albérletbe költöztem a barátnőmmel, ma már 3 éve közös albim van a férjemmel.:) az ő lakása ki van adva, mert picike, és külvárosi, mi egy nagyot bérlünk ketten a Belvárosban.

27N Bp

Én 2012 karácsonyán (26 voltam) költöztem össze a párommal, addig a szüleimmel éltem.

28/F

19 voltam mikor egy balesetbe elvesztettem a szuleim.

Fel evre ra egy baratnommel alberletbe koltzztem, met a lakasunk mamam neven volt es az mondta alljak a sajat labamra, ne az o hatan kapaszkodjak fel.

Ennek 4 eve most ujra tanulok mert akkor ott hagytam a sulit es persze dolgozok is.

Már én is családanya vagyok, de azért leírom, hogy volt.

Egyetemista koromban is már kollégimban/albérletben éltem, ezzel is részben önállósodva, elszakadva a szülői háztól.

23 éves koromban kerestem magamnak a fővárosban munkát, kb. 1,5 évig ingáztam otthonról (nagyon fárasztó volt tényleg)- közben ezerrel spóroltam, amiben a szüleim is támogattak.

(kiderült, hogy a fizetésemből amit odaadtam a háztartási dolgokra, azt édesanyám eltette egy megtakarítási számlára)

Volt már komoly barátom, diploma után volt eljegyzés is, és mindketten a szülői házban maradva ezerrel spóroltunk, dolgoztunk.

Mindkettőnk kis megtakarításából, az én szüleim segítségével és hitelekkel tudtuk megvenni az első közös tulajdonú lakásunkat, amit még egy ideig bérbe is adtunk.

Valamivel 25 éves korom előtt költöztem el teljesen a szülői házból.

Nem érzem ezt cikinek.

Egyrészt a tanulmányaim miatt ugye eleve kitolódott az egész, hiszen 18 évesen nem tudtam volna önállóan eltartani magam vagy csak nagy nehézségek árán.

Másrészt az otthoni körülmények mind emberileg-érzelmileg, mind pedig a ház adottságaiban lehetővé tették azt, hogy maradjak.

Harmadrészt igen, egy kicsit lemondással is járt, hogy nem költöztünk azonnal össze pl. albérletbe az akkori vőlegényemmel, hanem inkább még 1,5 évig kivártunk, spóroltunk, dolgoztunk gőzerővel- de így legalább lett egy kis alapunk, amit ráadásul még a szüleim ki is egészítettek.

(később egyébként nem sokkal a kapcsolat tönkrement, viszont szépen eladtuk a közös-hiteles- lakást, az én részemből tudtam venni egy kisebb garzont egy jó környéken.

Jelenleg már van gyermekem is és már kiköltöztünk a belvárosból a férjemmel- de ehhez is tényleg megfontolt, tudatos pénzügyi döntések kellettek, jó munka, sok tanulás- meg egy jópár év is :)

18 évesen költöztem albérletbe az egyetem miatt, de akkor sűrűn hazajártam.

23 évesen költöztem össze a párommal. Szolgálati lakásban vagyunk és nagy erőkkel spórolunk a saját fészekre. :)

17 évesen költöztem külön anyutol, a tesommal laktam, fel ev múlva, 18 évesen meg a mostani férjemmel költöztem össze.

Annyi volt az ok, hogy már 16 évesen dolgoztam suli mellett, en szeretek önálló lenni, járni a saját utamat.