Hány éves korotokban költöztetek el otthonról? Nehéz volt elválni a szüleitektől, messzire költöztetek?

14 éves koromban kollégiumba kerültem, így már csak a hétvégéket és a szüneteket töltöttem otthon. 18 éves koromban pedig abban a városban kezdtem el dolgozni, ahol tanultam, így először munkásszállóra költöztem. A kolesz után nem volt túl nehéz megszokni, bár csak 1 hónapot voltam, utána összeköltöztem (albérlet) a barátommal.

14 évesen elég nehéz volt, de 18 éves koromra megszoktam, hogy leginkább magamra kell hagyatkoznom, akkor már nem volt olyan nehéz az elválás. Gyakran utaztam haza, bár már nem hetente, de 2-3 hetente biztosan.

125 km-re költöztem, vonattal kb. 2-2,5 óra.

először 15éves korom körül költöztem koleszba,de akkor minden 7végén és a szünetekben otthon voltam. Egyetemet a közeli városban kezdtem,akkor otthon laktam a szüleimmel, aztán 20évesen költöztem a páromhoz. nagyon közel lakunk a szüleimhez, kb 2percnyire, úgyhogy bármikor átugorhatunk egymáshoz. Majdnem minden nap találkozunk is,mert anyum a boltban dolgozik,én meg oda járok vásárolni.Meg van úgy,hogy csak átugrok egy kicsit beszélgetni vagy valami + hétvégenként mindig náluk ebédelünk,az egész család (anyu,apu,húgom+párja,én+párom) Ha messzebb költöztünk volna,biztos nehezebb lenne,mert nagyon szeretem a szüleimet (mindenkinek ilyen fantasztikus szülőket kívánnék). De így,hogy itt laknak és tudom hogy akármikor átugorhatok hozzájuk - de mégsem egy fedél alatt lakunk (tehát megvan a magánszféra is),nekem nagyon jó így :)

22/L

kb 10kmre költöztünk egymástól. anyum a párjához, én meg össze a mostohatesómmal.

néha visszasírtam anyámat, mert a tesóm olyan igénytelen és rendetlen volt, hogy idegbajt kaptam...

aztán 2 év után kicsi páromra cseréltem a kedves tesókámat, és onnantól hepi minden :D

anyummal heti 1x legalább talizunk, ha jobban ráérek, beugrunk a kis párommal hozzá a munkahelyére.

mondjuk azt a heti 1, félnapos-1napos találkozást nagyon igénylem, vannak dolgok, amiket csak vele tudok megbeszélni, megvitatni, tanácsot kérni. amúgy imádjuk egymást anyummal, csak együtt lakni volt néha bajos :D

Nem volt nehéz, apám ajtót mutatott nekem egy "szép" napon. Odaköltöztem a barátomhoz, akivel 4 hónapja voltunk együtt. Elsős egyetemista voltam, de nem fejeztem be az évet. Rettentően zavart, hogy lényegében idegenek tartanak el. Otthagytam a sulit, dolgozni kezdtem.

Azóta párommal lett külön lakásunk, autónk, és egy gyönyörű kisfiunk. Most szenvedek, hogy egy szál érettségivel hogyan tudnék elhelyezkedni 8 órásban.

Boldogok vagyunk, smmire nem cserélném el ezt az életet. De néha elmélázok, hogy mi lett volna ha...

20 évesen költöztem el kökemény 2 sporttáska ruhával.

Apu meghalt, anyuval megromlott a kapcsolatunk, így nem volt nehéz, kicsit megváltásnak éreztem, de voltak azért nehéz idöszakok.

Most 1,5 évvel késöbb bérelek egy kb. 100 m2-es lakást, igényesen bebútoroztam, van autóm is és boldogan élek.