Tényleg kevés olyan apuka van, aki igazán szereti a gyermekeit?

Te valamilyen tudatmódosítót szedsz?

Vagy honnan szedted (?) a kérdésed alapját szolgáló "adatot"?

Mi az a "kevés"? Az a "kevés" mennyivel kevesebb", mint a gyerekeiket elhanyagoló anyák száma? ( És akkor még az abortuszokat nem is számítom ide!)

Szerinted ez egy értelmes kérdés?!

:-(

Saját tapasztalatból, terhesgondozásra nálunk mindenkivel jön kispapa (Kútvölgyi Kórház), de ha sztk-ba megyek, vagy más állami orvoshoz, ott egyedül vannak a kismamák. Csak az én férjem van velem.

Gondolom, ez a későbbiekben is így marad majd, hogy lesznek érdeklődő, törődő férfiak és kevésbé azok. Ez lehet amiatt is, hogy cikinek érzik, ha a gyerekükkel csinálnak programot, mert az szerintük a nők dolga, de amiatt is, mert ők maguk se akarják.

A nővéremmel a férje sosem volt egyetlen uh-n vagy vizsgálaton sem, mert nem érdekelte annyira, ez a nővérem dolga szerinte. :/ A barátnőm férje meg mindenen ott volt, és most is részt vesz a gyereknevelésben, pedig szintén sokat dolgozik.

Apám meg (ugye akkoriban nem mehetett be a szülésre) amint meglátott engem újszülöttként, felkapott és ölelgetett, nézegetett és azóta is nagyon jó a kapcsolatunk. Rengeteg emlékem van vele, és olyan férjet is sikerült választanom, akivel az én gyerekemnek is lesz. :)

És, lehet mondani, hogy a férjem kötetlen munkaidőben dolgozik, könnyű nekem, de apám 3 műszakban dolgozott gyerekkoromban, mégis nagyon szoros kapcsolatunk volt.:)

28N, 29hkm