Szüleim szerint 23 évesen el vagyok késve a gyermekvállalással. Szerintetek?
Tudni kell, hogy késői gyerek vagyok (és egyke). Szüleim igazi konzervatív gondolkodásúak mindenben, már a hatvanas éveiket tapossák és igen kifogásolják, hogy még nincs unokájuk. Hiába mondom nekik, hogy már nem úgy megy ez, mint 40-50 évvel ezelőtt és nagyon sokan csak harmincas éveikben szülnek, nem érdekli őket. Ők csak azt látják, hogy a fiatalok mennyire nem akarják elkötelezni magukat és önállósodni, és hogy az én koromban már legalább egy gyereke volt régen minden nőnek. És nekik sincs már olyan sok idejük hátra, szeretnék látni felnőni az unokáikat. Egyelőre nekem még apajelölt sincs a láthatáron egyáltalán, de ez sem érdekli őket. Azt mondják, jó lenne ha összekapnám magam, mert szép és okos nő vagyok, ha akarnék, rögtön találnék egy jóravaló, értelmes férfit, de most ebben a percben megismerkednénk, még akkor is legjobb esetben 2-3 év múlva szülök és nekik fogy az idejük. Plusz szerintük aki huszonéves korának közepéig nem talál magának senkit, annak már csak a "maradék" marad.
Szerintetek? Hogyan állíthatnám le őket? Megbántani persze nem akarom őket, mert csak jót akarnak és átérzem, hogy miért sürgetik a dolgot, de akkor is.
válasza: válasza:Nem tehetnek arról, hogy engem későn vállaltak. Úgy volt évekig, hogy anyunak nem is lehet gyereke, minden orvos ezt mondta neki. Már évek óta házasok voltak, mikor én mégis "összejöttem".
Azt is szokták mondani, hogy egyáltalán nem normális, hogy mindenki 30-40 évesen szül, az ideális kor erre a húszas évek, minden évvel nő a kockázat, hogy tudok-e egészségeset szülni. Ugyan még nem mondták, de szerintem tartanak attól is, hogy nekem is sok időbe telik majd.
válasza:1. Egyáltalán nem vagy elkésve.
2. Gyereket nem a szüleinek szül a ember, semmi joguk azt hangoztatni, hogy látni akarják, ahogy az unokáik felnőnek.
3. Szerintem az ideális kor a(z első) gyerekre egy nőnek 25-30 között van. Hiába "divat" (vagy kényszer a megfelelő háttér biztosítása miatt) 30 fölött szülni, már tényleg nagyobbak az egészségügyi kockázatok, sokan nehezebben is viselik a terhességet ilyenkor és a test is nehezebben regenerálódik a szülés után. Plusz egyik félnek sem jó, ha a szülő és a gyerek között túl nagy a korkülönbség, és a szülőnek sem jó, ha már túl idős (esetleg beteg), mire a gyereke "kész" lesz az önálló életre.
4. Abban igazuk van, hogy ismerkedni tényleg 25-ig a legkönnyebb. 30-ig még "elmegy", de utána
- tényleg leginkább "csak" olyat találsz, akinek valami komoly kapcsolata nem jött össze, vagy összetörték a szívét és/vagy gyerekei vannak, ami mindig bonyolult helyzetet teremt, és egy olyan fél számára, akinek még nincs "számottevő múltja", legtöbbször nem túl vonzó szituáció.
- általában kevesebb új társaságba kerül be az ember, és így kevesebb új embert ismer meg
5. Az ismerkedési nehézségeknél sokkal fontosabb probléma, hogy ahogy az ember kialakítja, "feltölti" az életét, egyre nehezebben alkalmazkodik valaki máshoz, egyre inkább kialakulnak a saját szokásai stb., szóval egyre kevésbé lesz rugalmas, mert egyre több a vesztenivalója (pl. másik városba költözéskor mondjuk eladni egy jó lakást vagy felmondani egy jó munkahelyről)
6. Mindemellett a legfontosabb, hogy megtaláld a megfelelő párt magad mellé. Amíg ez nincs meg, addig teljesen felesleges gyerekről beszélni.
7. A szüleidnek mondd meg, hogy
- az "igaz szerelem" sajnos nem jön rendelésre:(
- nem stabil párkapcsolatba nem fogsz szülni csak azért, hogy ők unokázhassanak
- a legszigorúbb számítások szerint is van még legalább öt éved, úgyhogy "nyugi":)
- különben is, a te életed:)
válasza: válasza:Ilyet mondhatsz:
"Volt huszonnégy évetek megbékélni a saját késői gyerekvállalásotok következményeivel. De még most is el lehet kezdeni."
válasza:Megpróbűálhatsz magyarázni, frappánsan visszavágni, közölni, hogy leszbikus vagy, hátha kiakadnak, OK, Te szolid vagy, olyat nem akarsz, én se csinálnám, de itt a gyk-n néha vannak humoros ötletek, én igazából nem akarok adni tanácsot, te ismered őket.
Ami a fontos, hogy Te tudd, hogy jól csinálod s amennyire lehet, ne foglalkozz velük.
A családomban elég nagy hagyományai vannak annak, hogy a saját fejünk után menjünk :)
Nagyanyám parasztlány volt a múlt század elején és 30 évesen szült, miközben szinte mindenki más jóval fiatalabban, a tesója speciel 17 évesen...
Anyámnak az egzisztenciateremtés húzódott el (háború, pénzhiány, esti suli, levelező, szakvizsga, egy bírónak előbb 2 évig fogalmazónak kellett lennie), úgyhogy mire kinevezték, már 39 volt. A semmire nem vállalhatott.
Én tuti, hogy később fogok szülni nála is (vagy soha), de remélem, nem sokkal. Jók a családi gének, nem aggódom jobban az egészség miatt, mintha ifjabb lennék, az életem is szinte tuti igen hosszú lesz, az sem gond, gyúrni pedig el fogok kezdeni most már, mert ebben a korban már tenni is kéne valamit, hogy fitt, csinos anya és nagymama legyek, ha odakerülök ;)
De a szülők általában várják az unokát, a rendesek is, csak nem gyötrik vele a gyermeküket. Anyós egyszer mondta, hogy már feladta, hogy erről az oldalról gyermek lesz, inkább a másik fiára koncentrál e téren, más szülő már nem él.
A maradék nem teljesen igaz, plusz a maradék is lehet értékes, van, akinek nem a legnépszerűbb, de elég fontos pontokban van az erőssége. Plusz az emberek házassága véget is érhet, így vagy úgy. De bizonyára könnyebb ifjan, igen. De gondolom, nem te térsz ki mindenképpen a kapcsolatok elől, egyszerűen így alakul. Ha akarnál, rögtön találnál - nem, ez nem így működik. S amúgysem tartom jónak a kétségbeesett rohamszerű férjszerzést... Gondolom, egy párkapcsolattal foglalkozó pszichológus elég sokat tudna írni a témáról, hogy ez miért beteges és milyen veszélyeket rejt... S miért nem hatékony, ha az ember görcsösen akar olyan dolgokat, amik nem akarattal működnek.
válasza:Én annak idején közöltem, hogy ha gyereket akarnak, akkor csináljanak ők vagy fogadjanak egyet örökbe. A gyerekvállalás magánügy, a (leendő vagy nem leendő) nagyszülőknek semmi köze hozzá, normális esetben nem azért vállal az ember gyereket, hogy anyucinak meg apucinak unoka legyen, akivel majd dicsekszik de a xart alóla az anyja/apja fogja törülni. Persze, hogy kéne a kisbaba a családba, mikor az összes gond a szülőé, a nagyi meg a papa csak szórakozni fog a kicsivel, meg mutogatni. Eltartani, kockáztatni a munkahelyet stb. nem kell, így könnyen beszélnek.
Szintén egyke késői gyerek, 25/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!