Miért hozzák fel a szüleim folyamatosan ezt a témát? Miért érdekli ez annyira őket?

Most a szüleid problémáznak, utána te fogsz megváltozni, te leszel az,aki le fogja nézni a párját.Szégyelni fogod abban a társaságban,ahol te meg fogsz jelenni.

Sajnos ez igy szokott lenni, tisztelet a kivételnek.

155 feletti IQ-s 8-askának!

Egy idézet:

"Az emberek,akiknek az IQ értéke magasabb mint 140, az emberek a népesség 0,2% képviselik. Az ismerős személyiségek közül ezt az értéket eléri Bill Gates, vagy Stephen Hawking."

Ezek szerint Bill Gatest és Stephen Hawking (csillagász, aki pl. felfedezte a fekete lyukat) ipari tanuló hozzátok képest?!!

Bocs, hogy ezt mondom de a szüleid igen nagy bolondok. Hiába fogsz te ezeknek magyarázni, ezt fogják szajkózni életük végéig, hogy az ő kicsi kislányuk mellett miért nem egy diplomás, fuxos, BMW-s, gazdag üzletember van mert az vitte valamire biztosan.

Ezzel valószínűleg azt fogják nálad elérni, hogy egyszer csak szépen lelépsz és évekig nem tartod velük a kapcsolatot. Majd utána talán rájönnek, hogy ehhez nekik semmi közük és jobban teszik ha elfogadják a barátod.

kérdező, nem a végzettség számít, hanem az, hogy amit valaki csinál abban mit tud, és mennyire agilis, profi.

És ez később is így lesz. Ha a párod művelt, jó beszélgetőpartner, követi a világot, akkor valszeg, csak legyint anyádékra. Te se törődj vele. támogassátok egymást, az a lényeg. Az élet olyan úgyis, egyszer egyiknek megy jobban egyszer a másiknak. Nálunk én jártam két egyetemre is, ebből is élek, Mégis pl a férjem ezerszer olvasottabb nálam, Én "csak" egy könyvtárnyi könyvet olvastam ki, ő vagy hármat. Na találgathatsz társaságban ki tud több dologhoz hozzászólni ;)Pedig neki is csak érettségi... Pénzben meg összevissza voltunk a több int 10 év alatt. volt hogy én kerestem jobban, volt hogy ő, tökmindegy, egy csónakban evezünk, támogattuk mindig egymás ötleteit, stb. Én azon a területen ahol dolgozom nyilván profibb vagyok mint ő, de nyilván folyamatosan csinálom, meg szeretem, ez természetes, főleg, hogy neki tök más a melója, ahhoz meg én nem értek profin. De mivel ő könnyen tanul, lehet vált pár év múlva, aztán avval keresi majd a pénzt (már váltott egyszer amióta együtt vagyunk, és abban is profi lett, ő ilyen). Mivel én "képzett" vagyok, meg diplomahalmozó családból származom, gondolhatod, hogy a közeg is ahol mozgok, a többség nem is egy hanem többdiplomás, phd-k stb... De még sose szégyenkeztem a férjem miatt, sőt!

Szóval akik kárognak.. hát... azért ha a topikindító nem egy bunkó, valszeg nem bunkóval jött össze. A papír tök lényegtelen, a tudás, és a hozzáállás számít az életben. Legalábbis így 40 esen pláne ezt tapasztalom. Ha tanul is valamelyikünk még majd esetleg felsőoktatásban, azért tesszük, mert az adott dolog érdekel minket.

A papírsznobokat meg le kell tojni. Mindig vannak ilyenek, az pech, ha pont a szüleid azok. Ha úgy gondolod életed párja ő, akkor együtt bármit legyőztük hidd el. A szüleid, max kárognak. ha szeretnek téged, majd megbékélnek úgyis.

"Okos ember nem választ maga mellé buta társat. "

Az Okos ember tisztában van vele, hogy nem a diplomák számában mérik az intelligenciát.

Én leredukálnám a szülőkkel való találkozást és amennyiben otthon laktok inkább a pároméknál töltenénk el közös időt.

+12: Ilyenről sosem hallottam. A papíron is az van, hogy a 155 felettiek a felső 1%-ba tartoznak, ami valljuk be, nem valami extra dolog. Az Einstein-társaság tagjainak 168 fölött kell lenniük, ha jól tudom s azért ők is kitesznek egy országban egy csoportot, márpedig sok embert nem is érdekel az egész és sosem méret IQ-t.

De nekem igazából tökmindegy, hogy 155 vagy 137 vagy mennyi, azt tudom, hogy az átlagosnál sokkal jobb és ez hasznos, de azért nem lehet extrém magas, az csak feltűnne :)

Írtam, kritizálták már az efféle teszteket, hogy nem ad helyes eredményt, állítólag lazább, mint rég volt... De hogy országunkban rengetegen 148 fölött voltak ez alapján a teszt alapján, az tuti.

Egyéb forrásaim alapján sem géniusz valaki 130-140-nel :) Azok mintha a 200-at karcolgatnák...? Ezzel már tényleg nem foglalkoztam sosem.