Anyám úgy érzem, hogy folyamatosan próbál lebeszélni a barátomról. Úgy érzem irigy rám, neki nincs kapcsolata, és amik voltak, azok is sikertelenek voltak. Állandóan csak a károgását hallgatom. Mit tehetnék?
Tény, hogy sokat veszekedünk (egyre kevesebbet) a párommal, de viszont úgy érzem, hogy egyre jobb a kapcsolatom vele, mindketten igyekszünk, hogy ez a kapcsolat működjön kettőnk között, mindketten folyamatosan változunk. Tudom, hogy neki csak a rossz dolgokat mondom el, de vannak jó dolgok is, és ezt is elmondtam már neki, hogy ne csak azt lássa, amit én mondok, hanem értse meg, hogy nekem is vannak hibáim.
De amikor felhozok dolgokat, mondjuk a párommal terveket, akkor állandóan, hogy jól gondoljam meg, szerinte nem illik hozzám, ez nem lesz jó, ne csináljam, öreg hozzám (10 évvel idősebb). Csak azt érzem bármit akarok csinálni, vagy akármi, mindjárt csak a rossz dolgokat mondja, hogy ez lesz, az lesz, úgyse úgy lesz ahogy te elképzeled.
Mindig csak károg. Sosem bíztat semmiben. Van egy macskám (a barátommal albérletben lakunk), és sokáig össze vissza pisilt, erre is szerinte a megoldás az, hogy dobjam ki a macskát, meg szabaduljak meg tőle. Ezt csak azért mondom, hogy állandóan úgy érzem, csak a rosszindulat jön belőle.
Anyám szerint elhatárolódom a családomtól miatta, mikor minden héten átmegyek hozzájuk, és hétközben is néha együtt ebédelünk anyámmal.
Mert hogy a barátom nem szokott átjönni hozzájuk (nem ugyanaz a súgó vagyok mint aki a másik súgást indította). Perszse, azért nem akar, mert nyáron egyszer anyám be volt csicsentve, bulizott és felhívott azzal, hogy azonnal menjek oda.
Mert milyen jó pasit talált nekem és nem érdekli hogy mit csinálok most, nekem oda kell mennem. Mikor én meg a barátommal otthon feküdtem az ágyban. És persze mondtam neki, hogy anyu ezt hogy képzeled? nem megyek sehova, nekem itt van akit szeretek. Persze a barátom hallotta az egészet. és rosszul esett neki. Erre anyám szerint én vagyok a hibás, hogy miért hagytam ,hogy a barátom meghallja amit ő mond (hozzáteszem ordított bele anyám a telefonba). És hogy ez most miattam van, hogy a barátom haragszik rá és nem akar vele találkozni. Mit tehetnék?
Miért nem lehet ezeket anyukádnak elmondani?
Anyu, én nem akarok veszekedést, ezért inkább nem szeretnék beszélni a Béláról, mert úgy érzem, csak negatívan tudsz róla nyilatkozni és nekem erre nincs szükségem, őt szeretem, kérlek fogadd el.
Ennyi lenne.
hát engem nem érdekelne a véleménye. sőt, nem is közölném vele ennyire részletesen az életemet.. beszélgetnék vele az időjárásról és arról hogy milyen mogorva volt az eladó a boltban.
de konkrétan a magánéleti dolgaimat nem beszélném meg vele, hiszen láthatóan visszaél vele és állandóan ítélkezik miatta.
Majd megszokja a dolgot. De eveknek kell eltelnie ahhoz.
Amugy ez mit jelent: "(nem ugyanaz a súgó vagyok mint aki a másik súgást indította)"?
igen, én is arra gondoltam, hogy túlságosan is beavattam őt a magándolgaimba, csak en "barátként" tekintek rá, ezért úgy gondoltam megoszthatok vele mindent, de ezek után bármi van, kérdez, azt fogom mondani, minden rendben, megoldjuk a problémáinkat.
az a zárójeles rész véletlenül maradt bent, egy másik fórumon is feltettem a kérdésemet :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!