Tehet róla a szülő, ha a gyereke életképtelen lesz?
Nekem sajnos gyerekként semmit nem engedtek. Már 3-4 évesen tetszett a jégkorcsolya, de anyukám se akkor, se később nem engedte, mert hogy nincs sportoló alkatom, és a korcsolya veszélyes. Ugyanez vonatkozott a síelésre is. Ő gyerekként mindet csinálta.
Ugyanígy nem engedtek görkorcsolyázni, meg semmilyen sportot vagy táncot se. Zenére járni se, és rajzolni se. Nem járhattam nyelviskolába, pedig nagyon jó a nyelvérzékem, és nem engedtek olyan szakra egyetemen, ami érdekelt volna, így nincs diplomám.
Most itt vagyok 22 évesen, hatalmas lemaradásban. Ma volt először korcsolya a lábamon, és bánom, hogy nem tanulhattam meg gyerekként, mert így egy csomó programból kimaradok.
Ugyanígy nem engedtek egyedül a szomszéd városba se, és bulizni se mehettem soha.
A barátom 5 évesen kezdett hegedülni, ezzel párhuzamosan műkorcsolyázni tanult, és komoly díjakat nyert. Konzervatóriumot végzett, majd történelemből diplomázott.
Most ő tanít nekem zenét, és visz el korcsolyázni, hogy behozzam a lemaradásom, illetve magamtól odahaza minden erőmmel nyelveket tanulok, de érzem, hogy 6-8 évesen könnyebb lett volna, ha engednek.
Most specialistája lehetnék az északi nyelveknek, kultúrának (skandinavisztika volt az álom szakom), ehelyett hol alkalmi munkáim vannak (vendéglátás, takarítás), hol munkanélküli vagyok.
Nem tudok nemzetközi szinten értékelhető teljesítményt elérő férfi műkorcsolyázónkról a te korosztályodból, az utolsó az Engi-Tóth kettős férfitagja volt.
Azért nem végeztél egyetemet, mert "nem engedtek" arra a szakra, ahova menni akartál? Ez elég vicces, már bocs.
Ma már nem kell nyelviskolába járni, ha komolyan érdekel a nyelvtanulás. Az egyik gyerekem már nyelvvizsgázott, a másik most készül rá, egyikőjük se járt sose nyelviskolába. Ismerek olyan srácot, aki japánul tanul - otthon, az internet segítségével. Gondolom, arról nem voltál letiltva. Az öcsém gitáron játszik egy zenekarban (a szabadidejében, egyébként mérnök), sose járt zeneiskolába, otthon tanult meg.
Biztosan követtek el hibákat a szüleid, a korizástól, síeléstől, zeneórától eltiltás pl. hülyeség, de minden nyomorodért ne okold őket, ha te magad semmit sem tettél a céljaid eléréséért.
3-nak:
Nem Magyarországon, hanem külföldön, és még gyerekként, tinédzserként. Vannak otthon díjai.
Önerőből tanultam meg folyékonyan oroszul, szóval elhiszem, hogy tényleg lehet. De sokat segít, ha ott van melletted egy tanár.
Meg volt mondva, hogy vagy elvégzem x szakot, vagy megyek otthonról. Végül az utóbbi lett, mert a szak nem érdekelt, és nem tudtam volna leszenvedni benne 5-6 évet, aztán még egy életet. Akármilyen viccesen is hangzik.
Szomszéd városba se engedtek át, de 18 évesen kirúgtak otthonról? Nagyon nem kerek ez a történet.
Elhiszem, hogy sz.r ügy, ha mást akarnak tanultatni veled, mint amit szeretnél, de erre is vannak megoldások. Ha szerinted jobb alkalmi munkákból meg segélyből tengődni, mint egy diploma birtokában dolgozni, és mellette megtanulni azt, amire vágysz, és később azzal foglalkozni, akkor tégy így, de ez a te döntésed, nem a szüleidé.
22 èvesen mèg simán mehetsz az egyetemre,az èn szakomon alig van aki rögtön èrettsègi után jött.nyilván nehèz lesz dolgozni mellette,de ha èrdekel...
igazad van,tènyleg könnyebb gyerekkènt tanulni nyelvet vagy sportot..ha lesz gyereked ezt ne feledd..de a sajat gyerekkorod miatt kár már keseregni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!