Normális, ha az apám ezen felhuúzza magát?

valahol normális, még ha rosszul is esik. hiszen ő ezen felhúzza magát, és azon tölti ki a bosszúját, aki épp ott van, az meg te vagy. mivel normálisan nem tartják a kapcsolatot, az illetékessel nem tud ordibálni.

sajnos ez teljesen általános, hogy a problémáinkat azokra vetítjük ki, akik nem érdemlik meg. pl. a munkahelyi gondokat hazaviszi az ember, és otthon, a családjával agresszív, mert bent a főnökével nem lehet. holott a főnök érdemelné meg, nem a család. de ez tipikus, és ettől még nem veled van baja, csak így vezeti le a feszültséget.

nem szép dolog, de szerintem mindannyian voltunk már ilyen helyzetben, hogy azt bántottuk, aki nem érdemli meg.

szokták mondani, hogy azt bántjuk meg, akit szeretünk, mert vele merünk durvábban beszélni. :(

aztán jobb esetben jön a bocsánatkérés.

Egyedül kell a terhet vinnie, megértem, ha kibukik, de ettől még nem máson kell levezetni a feszültséget, hanem elmondani, hogy mi a baja. Különben csak ellenséget fog teremteni megértő család helyett. Én már áteltem, nálunk vér is folyt olyan dolgokért, amikről nem tehetünk, hanem más fsága miatt borult ki a fater. Az lett a vége, hogy 16 éves korom óta egy szót sem szólok hozzá.

Mi szólna ahhoz, ha valaki szembesítené, hogy vagy elmondja, ami bántja, és meghallgatásra lehet, vagy dolgozza fel sajat maga, de ne bántsa azt, akit szeret és nem ártott neki.

ez mind szép és jó, csak az emberi lény alapvetően nem így működik.

józan, higgadt fejjel ezt belátod, de ha épp nagyon ideges vagy, akkor nem fogod végiggondolni, hogy vajon most ezzel a beszólással megbántasz-e valakit.

dühünkben sok mindent teszünk vagy mondunk, amit utólag megbánunk.